Újra megtörténhet a Fort Hood-i eset

Nyomás alatt a pálma? A poszttraumás-stressz gyilkol!

A Fort Hood-i mészárlás, mely során egy muzulmán katonaorvos a vádak szerint 13 embert ölt meg fegyverével, olyan időzített bomba, amely bármikor újra robbanhat.

_{2009.11.10 19:55medipress.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

„Fennáll az esélye, hogy még több is lesz. Bárki, aki visszatér a háborúból poszttraumás stresszbetegséggel (PTSD) elkövetheti ugyanezt” – állítja Matthis Chiroux volt amerikai katonaorvos, aki nem vett részt az iraki háborúban. „Olyan rémálmokról beszélünk, amit eddig még nem láttunk.”

Az Irakban és Afganisztánban szolgáló több mint 1,6 millió amerikai katona körülbelül 20 százaléka szenved poszttraumás stresszbetegségben, és az amerikai hadsereget sok bírálat érte amiatt, hogy nem biztosít megfelelő kezelést a katonáknak és családtagjaiknak a betegség ellen. A 39 éves Nidal Malik Hassan őrnagy, pszichiáter és a harctéri stressz szakértője, akit akarata ellenére újból be akartak vetni Afganisztánban, 30 embert meg is sebesített a texasi Fort Hood katonai bázison a csütörtöki mészárlásban.

Maga a vádlott nem sérült meg, amikor egy tiszt rálőtt, hogy megállítsa. Miközben eszméletlenül feküdt egy katonai kórházban, találgatások láttak napvilágot azzal kapcsolatban, miért nyitott tüzet bajtársaira. Egyesek azt kérdezték, hogy lehet az, hogy a hadsereg nem vette észre, magának a pszichiáternek volt szüksége segítségre. Hasan gyenge értékelést kapott a washingtoni Walter Reed katonai kórházban, és Ann Wright nyugalmazott ezredes és hajdani diplomata azt nyilatkozta az AFP hírügynökségnek, „az egyik kliense úgy vélte, a pszichiáter ugyanolyan rossz állapotban volt, mint ő maga”.

„Ez az ember pszichiáter volt, és más pszichiáterekkel dolgozott nap mint nap, mégsem tűnt fel senkinek, milyen zavart volt a közvetlen közelükben” – mondja Selena Coppa katona, aki az Iraki Veteránok a Háború Ellen szervezet aktivistája. Wright, aki azért mondott le a külügyi szolgálatról, hogy tiltakozzon a 2003-as iraki megszállás ellen, úgy véli, Hasan Fort Hoodba való megérkezés után törhetett össze, és „összehasonlította a bevetés előtt álló fiatalokat azokkal, akiket Walter Reedben látott a háborúból való visszatérésük után.”

Hasan pszichiáterként dolgozott Walter Reedben, ahol pályafutásának nagy részét töltötte az előtt, hogy idén Fort Hoodba helyezték át. A tervek szerint Afganisztánban vetették volna be. „A Walter Reedben töltött hat év alatt nem kellett szembenéznie ezzel, most viszont igen, ráadásul egy olyan helyen kellett megtennie, mint Fort Hood, ahol sok száz embert láthatott bevetésre menni hetente. Úgy gondolom, hogy a vele szembenéző valóság egyszerűen túl sok volt neki” – véli Wright.

Hasan családja szerint a pszichiáter többször is kérvényezte leszerelését, és beszámolók szerint nem akart Afganisztánba menni muzulmánok ellen harcolni. „A hadsereg azonban annyira meg van szorulna mostanság, hogy olyan betegségekben szenvedő embereket is bevetnek, ami miatt valójában nem szabadna bevetni őket, sőt le kellene szerelni.” – állítja Bill Galvin, a Lelkiismeret és Háború Központ koordinátora.

Hasan valószínűleg lelkiismereti okokból próbálta leszereltetni magát, amit tisztként könnyebben el is érhetett volna. Volt azonban egy komoly akadály: a hadsereg fizette az oktatását. „Amikor a hadsereg nagy összeget fektetett be valaki oktatásába és kiképzésébe, nem szívesen engedi el” – mondja Galvin. A sorozótisztek Wright szerint a férfiaknak és nőknek már 18 éves koruktól 20 000 dollárt ajánlanak pusztán azért, hogy belépnek seregbe, és fizetik egyetemi tanulmányaikat is.

Azt állítják a sorozottaknak, hogy nem küldik el őket háborúba, ami csak tetézi az elkeseredését azoknak a katonáknak, akik megkapják bevetési parancsukat. „A sorozók azt mondják a fiataloknak, akiknek nincs más munkalehetőségük, hogy adunk 20 000 dollárt, és nem kell aggódni a háború miatt” – állítja Wright, hozzátéve, hogy az elmúlt három hónapban három katona tagadta meg Fort Hoodban az afganisztáni bevetést.

A parancsmegtagadáshoz azonban erős támogatói hálózat szükségeltetik, és a beszámolók szerint Hasan magányos farkas volt. Chiroux, a diák és háborúellenes aktivista úgy véli, „nem meglepő történet, hogy valaki a problémája megoldásaként egyszerűen bemegy, és mindenkit szétlő – már sokszor hallottunk ilyet. Beszéltem egy fiatallal, aki háromszor járt Irakban, a háta szétroncsolódott, és már éppen ki akart lépni a seregből, amikor visszatartották, vagyis meghosszabbították a szolgálati idejét, és Afganisztánba küldték.

„A teljes személyiség-összeomlás kellős közepébe került, és azt mondta: ’Kimegyek, és lelövök mindenkit.’” Coppa szerint a hadseregnek nagyon komolyan kellene vennie a mentális egészség kérdését. Miután Hasan a stressz miatt gyenge eredményeket produkált Walter Reedben, már eleve nem szabadott volna Fort Hoodba küldeni.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter