1000 szülésre 36 császármetszés jut

A császármetszés az emberi evolúcióra is hatással van

A kutatók becslései szerint emelkedett azoknak a kismamáknak az aránya, akik szűk medencecsontozatuk miatt nem tudnák megszülni a babájukat.

2016.12.06 13:55MTI

A Bécsi Egyetem friss tanulmánya szerint a császármetszés az emberi evolúcióra is hatással van. A kutatók becslései szerint emelkedett azoknak a kismamáknak az aránya, akik szűk medencecsontozatuk miatt nem tudnák megszülni a babájukat.

Az 1960-as években ezer szülésre 30, ma 36 ilyen eset jut – idézte a BBC hírportálja az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányt.

A műtéti szülés lehetősége előtt ezek a gének nem öröklődtek volna tovább, mivel sem az anya, sem a magzat nem élte volna túl a szülést. Az osztrák egyetem kutatói szerint az arány emelkedése valószínűleg folytatódik, annyira azonban mégsem, hogy a természetes szülést idejétmúlttá tenné.

Philipp Mitteroecker, a Bécsi Egyetem elméleti biológiai tanszékének vezetője szerint régóta foglalkoztatja a kérdés az emberi evolúció kutatóit.

“Miért fordul elő ilyen nagy arányban az úgynevezett téraránytalanság, vagyis az, amikor a születendő baba feje nem fér át az anyai szülőcsatornán? A modern orvosi beavatkozások nélkül ez halálos lett volna, az evolúció szempontjából ez szelekció. Száz évvel ezelőtt a nagyon szűk medencéjű kismamák nem élték túl a szülést, a csontozatért felelős génjeiket nem örökítették tovább a lányaikra” – magyarázta a professzor.

Fotó: Thinkstock

Hosszú ideje keresik a választ arra a kérdésre is, hogy az évek során miért nem lett szélesebb az emberi medencecsontozat. Az emberi újszülöttnek nagyobb a feje, mint más főemlősöknek, vagyis a csimpánz kicsinye viszonylag könnyen jön világra.

A kutatók az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének adatai alapján matematikai modellt fejlesztettek ki, melynek segítségével két ellentétes evolúciós erőt találtak. Az egyik szerint az újszülöttek egyre nagyobbak, a nagy születési súly pedig általában egészséges. Ha azonban túl nagyra nő a magzat, akkor szülés közben elakadhat, ami a múltban végzetes lett volna mind az anyára, mind a babára nézve.

“Ez a szelektív erő, mely a kisebb születési súlyú babák felé terelte volna az evolúciót, a császármetszéssel eltűnt. Nem szándékunk, hogy kritizáljuk az orvosi beavatkozást, azonban hatással volt az evolúcióra” – magyarázta Mitteroecker.

Becslésük alapján régen a világon ezer szülésre 30 olyan eset (3 százalék) jutott, amikor a baba nem fért keresztül az anya medencéjén. Az elmúlt 50-60 évben az arány mintegy 3,3-3,6 százalékkal nőtt, ma ezer szülésből 36-nál fordul elő téraránytalanság.

“Ma az a kérdés, mit hoz a jövő. Valószínű, hogy ez az evolúciós irány folytatódik, ám talán lassabban és kisebb arányban, ugyanis vannak határok. Nem hiszem, hogy eljön az idő, amikor a babák többsége császármetszéssel jön a világra” – tette hozzá a professzor.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.