A legtöbb fájdalomcsillapító nem elég hatékony

A sejtfehérje jobban csillapítja a fájdalmat, mint a morfium

Többen szenvednek fájdalmaktól, mint szívbetegségtől, cukorbetegségtől és ráktól együttvéve, de a legtöbb fájdalomcsillapító vagy nem elég hatékony, vagy káros mellékhatásaik vannak.

2008.10.12 16:18medipress.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Most azonban az Észak-Karolinai Egyetem Chapel Hill Orvosi Karának és a Helsinki Egyetemnek a kutatói felfedeztek egy új terápiás módszert a fájdalom kontrollálására. Olyat, amely nyolcszor olyan hatékonynak bizonyult, mint a morfium. Hajszálpontosan beazonosították és körülírták szerepét annak a bizonyos fehérjének, amely a fájdalomérzékelő idegsejtekben működik, és átalakítja a fájdalmat okozó kémiai üzeneteket olyanokra, melyek elnyomják azt.

„Ez a fehérje nagy áttörést jelenthet a fájdalom kezelésében, és korábban még nem vizsgálták a fájdalomérzékelő neuronokban.” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Mark J. Zylka, az UNC sejt-és molekuláris pszichológiával foglalkozó adjunktusa. A tanulmány eredményei a Neuron című folyóirat online változatában és nyomtatásban is megjelentek a héten.A fájdalom biológiai alapja összetett. Hogy a fájdalomjelzéseket nyomon követhessék a testben, sok kutató „jelző” fehérjéket használ, melyek megjelölik a fájdalomérzékelő idegsejteket.

Az egyik ilyen jelzőanyag a FRAP (fluorid-rezisztens savas foszfatáz), melyet már csaknem 50 éve alkalmaznak erre a célra, de a termelődéséért felelős gént még sosem sikerült beazonosítani. Egész addig így volt, míg az UNC kutatói rá nem jöttek, hogy a FRAP voltaképpen azonos a PAP-pal (prosztatikus savas foszfatáz). Ez egy olyan fehérje, melyet rutineljárás során a prosztatarák megállapítására használnak, mivel a vérből kimutatható szintje megemelkedik ebben a betegségben.Korábbi kutatások már utaltak arra, hogy a FRAP és a PAP azonos lehet.

A pontos válasz érdekében Zylka együttműködött Dr. Pirkko Vihko-val, aki a Helsinki Egyetem munkatársa, és olyan egerekkel kísérletezett, melyekből eltávolította a PAP termeléséért felelős gént. A mutáns egerek szöveteinek vizsgálatakor Zylka és munkatársai örömmel látták, hogy hiányzott a FRAP-aktivitás. Ebből látták, hogy a két fehérje voltaképp megegyezik. Továbbá a mutáns egerek sokkal érzékenyebbnek bizonyultak a gyulladásos és neuropátiás fájdalomra, mely az emberek esetében a krónikus fájdalmak két fő fajtája.

Ez a megnövekedett érzékenység csökkent, mikor a kutatók hatalmas mennyiségű PAP-ot fecskendeztek az egerek gerincvelőjébe."Teljesen elámultunk, hogy egy ilyen egyszerű injekció ekkora hatással lehet a fájdalomra.” – mondta Zylka. „Úgy tűnik, sokkal hatásosabb a széles körben használt morfiumnál is.” Az új fehérje ugyanolyan hatékonyan nyomja el a fájdalmat, mint a morfium, viszont lényegesen hosszabb ideig.

Egy adag PAP hatása három napig tartott, mely sokkal hosszabb az egy adag morfiummal elérhető 5 órás időtartamnál.A következő kérdés az volt, hogy milyen módon csillapítja a fájdalmat a PAP. Azt már tudjuk, hogy amikor a fájdalomérzékelő idegsejteket stimulálják, nukleotidokat bocsátanak ki, különösen adenozin-trifoszfátot (ATP). Ez elindítja az eseményeket, melyek kiváltják a fájdalom érzését. De ha az ATP lebomlik adenozinra, az legátolja a fájdalomjelzéseket szállító idegsejteket, így csökkenti a fájdalmat.

Egy sor kísérlet által az UNC kutatói kimutatták, hogy a PAP eltávolítja a foszfátcsoportot, és adenozint állít elő. Ez az első tanulmány, mely beazonosította és körülírta fájdalomérző idegekben levő idegsejtek szerepét.Zylka és munkatársai jelenleg további fehérjék után kutatnak, melyek lebontják a nukleotidokat ezekben az idegsejtekben. Próbálnak kifejleszteni olyan apró molekulákat is, melyek hatnak a PAP-ra, erősítik vagy utánozzák a hatását. "Lehetséges, hogy a PAP-ot magát is lehetne fájdalomcsillapításra használni, ugyanolyan injekció formájában, mint a morfiumot. Szeretnénk úgy átalakítani, hogy tablettában is be lehessen szedni. Bátran merjük remélni, hogy ki tudunk fejleszteni új kezelési módszert a fájdalomra.” – mondta Zylka.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.