Nem szívesen járunk fogorvoshoz

A párkapcsolatunk is rámehet a nem megfelelő szájhigiéniára!

Rémes állapotban vannak a fogaink, félünk, hogy elveszítjük, de valami különös okból kifolyólag a fogorvost még ijesztőbb lehetőségnek látjuk: a szájban lévő problémák ellenére nem járunk rendszeres ellenőrzésre és kezelésre.

_{2015.05.03 12:00ma.hu}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Egy országos, reprezentatív felmérés próbálta feltérképezni a hazai fogászati helyzetet, az eredmény több mint elkeserítő lett a 18 éven felüliek szájhigiéniához kapcsolódó hozzáállását tekintve. A legfőbb tanulsága a kutatásnak, hogy nem igazán szeretünk fogorvoshoz járni, még akkor sem, amikor már muszáj lenne, ami pedig a mindennapi szájápolást illeti, bőven van még mit tanulnunk. A kutatásban megkérdezettek válaszaiból kiderült, hogy nagyon sokan évek óta nem jártak fogorvosnál, többségük a 30 év alatti és az 50 év feletti korosztályból kerülnek ki, a férfiak különösen szeretik félvállról venni a szájápolást, és a válaszadók jelentős része csak évente egyszer, vagy annál is ritkábban jelenik meg a fogorvosnál.

Vannak, akiknél csak években lehet meghatározni, mikor jártak legutóbb fogorvosnál

A megkérdezettek 4,2 százaléka saját bevallása szerint egyáltalán nem jár fogorvoshoz és sajnos azok is sokan vannak (40,2 százalék!), akik években tudják csak meghatározni a fogorvos felkeresésének gyakoriságát. Ők azok, akik 2-3 éve, 4-5 éve vagy 5 évnél régebben jártak fogorvosnál. Mindössze a megkérdezettek 15,5 százaléka – többségük 30-49 év közötti – mondta azt, hogy évente többször is felkeresi fogorvosát. Ezeknek az embereknek 44,4 százaléka leginkább kontrollra megy vagy fogkő-eltávolítás (36,2 százalék) érdekében jelenik meg a fogorvosnál.

A hazai fog- és szájápolási kultúra elmaradottságát jelzi az is, hogy a fejlettebb országokban olyan nagyon divatos felnőttkori fogszabályozás Magyarországon gyakorlatilag ismeretlen, mindössze a megkérdezettek 0,4 százaléka jelezte, hogy ezzel a lehetőséggel él.

_{Fotó: freedigitalphotos.net/David Castillo Dominici}

Felejtsük el a rémisztő fogászati rendelőket!

Mivel a társadalombiztosítás a sürgősségi ellátáson kívül csak bizonyos típusú fogászati kezeléseket finanszíroz, így nem meglepő a magánorvosi praxis elterjedtsége. A megkérdezettek 45,8 százaléka magánrendelőbe jár és 38,5 százalék veszi igénybe a körzeti rendelőt. Összességében 22,5 százalék azok aránya, akik elgondolkoztak már orvosuk lecserélésén, függetlenül attól, hogy elégedettek-e vele vagy sem.

A váltásra 38,1 százalékban az olcsóbb ár késztetné leginkább a megkérdezetteket, míg az orvos szakmai tudása 33,5 százalék esetében, a rosszul végzett orvosi munka pedig 33 százalék esetében jelentene komoly motivációs tényezőt.  A fogorvos személyének kiválasztása a legtöbb embernél egy személyhez kapcsolható, személyi döntés, de jellemzően az is, hogy a férfiak sok esetben hölgy párjukra bízzák a döntést.

Az emberek nem érzik magukat egészségesnek

Elszomorító, hogy a kutatásban résztvevő emberek saját maguk sem ítélik túl jónak egészségi állapotukat fogászati és szájproblémák tekintetében. Nagyon alacsony, mindössze 6,3 százalék azok aránya, akik fogászati és szájhigiéniás állapotukat tökéletesnek gondolják, ugyanakkor 11,4 százalék azoké, akik önbevallásuk szerint is nagyon rossz állapotban vannak jelenleg. A megkérdezettek 36,6 százalék nem annyira rossznak vagy éppencsak „kielégítőnek” találja állapotát és csak 45,7 százalék az, aki saját állapotát a „megfelelő” szóval jellemzi.

_{Fotó: freedigitalphotos.net/patrisyu}

A párkapcsolatunk is rámehet a nem megfelelő szájhigiéniára!

A válaszadók 25,1 százaléka arra is utalt, hogy nem megfelelő vagy nem tökéletes egészségügyi fogászati állapota miatt volt már olyan problémája, amikor nem megfelelő szájhigiéniás állapota gátolta az élet valamilyen területén. Ez legtöbbször a párkapcsolatok, illetve a munkahelyi kapcsolatok során jelentett problémát. A probléma társadalomra gyakorolt hatását mi sem jelzi jobban, mint hogy a megkérdezettek 19,1 százaléka elzárkózott az erre a kérdésre történő válaszadástól.

A fogorvosnál szinte mindenki fél

A fogorvostól, a fogorvosi kezelésektől való félelem általánosan elterjedt a hazai lakosság körében, a válaszadók alig több mint egynegyedére igaz, hogy egyáltalán nem fél a fogorvostól, háromnegyedük kisebb-nagyobb félelemérzettel küzd. Összességében véve igen jelentős, 40,2 százalék azok aránya, akik esetében a félelem mértéke meghaladja azt, ami felnőtt emberek esetében hasonló szituációban indokolt vagy tolerálható lenne (ők vagy nagyon félnek vagy "inkább félnek" a fogorvosnál).

A félelemérzet oka legtöbbször a fájdalom (67,6 százalék), de a kellemetlen hangok (30,9 százalék) és a fogorvosi kezelés következtében fellépő pénzügyi probléma (26,3 százalék) is az említett vezető okok közt szerepel. Leegyszerűsítve tehát a fúró sokak számára elviselhetetlen visító hangja és a kezelés végén kézhez kapott borsos végszámla tehető felelőssé félelmeink többségéért.

Ugyanakkor érdekes, hogy a válaszadók döntő többsége (közel 95 százaléka) a kezelések okozta feszültség oldására a három legfontosabb eszköznek a kedvességet, a gyorsaságot és a kezelések alatt hallható zenei aláfestést tartja, nem pedig az altatás, a nyugtató gyógyszerek vagy a fájdalomcsillapítók használatát.

_{Fotó: freedigitalphotos.net/Salvatore Vuono}

Az orvosok megbecsültek, a betegek alárendeltek

A felmérésben megkérdezettek véleménye szerint a fogorvosok az orvostársadalom kiemelten megbecsült tagjai. Ám meglepően sok megkérdezett számolt be arról, hogy korábban volt már nézeteltérése fogorvossal. A nézeteltérés oka legtöbbször a nem megfelelően elvégzett munka, szakmai probléma volt, de viselkedésbeli kifogások is előfordultak.

Mindez összefüggésben állhat azzal, hogy a betegek 61,4 százaléka alárendelt helyzettel jellemzi az orvoshoz való viszonyát. Így manapság, amikor a paciensek egyre nagyobb beleszólást igényelnek a különféle orvosi kezelésekbe, nem meglepő, hogy a válaszadók többsége (60,3 százalék) fejezte ki, hogy egyenlő partnerként, a komolyabb fogászati beavatkozás során ő maga szeretné eldönteni, milyen árkategóriájú alapanyagot, terméket használjon az orvos.

Mitől járnánk többet fogorvoshoz?

A válaszadók döntő többsége (82,5 százalék) úgy nyilatkozott, hogy elsősorban az alacsonyabb ár illetve az ingyenes szűrések, az egyes kezelésekre adott vagy családi kedvezmények ösztönöznék arra, hogy gyakrabban járjanak fogorvoshoz. Mintegy negyedük (24,7 százalék) a kezelésekre hosszabb és átláthatóbb garanciát szeretne kapni fogorvosától.

Rendkívül érdekes továbbá, hogy a megkérdezettek közel 20 százaléka úgy nyilatkozott, hogy amennyiben kedvező banki hitelkonstrukció állna rendelkezésére, úgy szívesen vállalna költségesebb fogászati kezeléseket is, ennek hiányában azonban ez számára nem megvalósítható.

A kutatás módszere: országos, reprezentatív, kvantitatív kutatás; telefonos (CATI) interjúk, standard kérdőívek alkalmazásával. Mintanagyság: 1000 fő, 18 év feletti magyar lakosság (férfiak és nők). A kutatást a CanariaDental készítette el. (X)

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter