Ismerős ételek ismerős(nek vélt) névadói

Mitől Wellington a bélszín és mi köze Cézárnak a salátához?

Ha bélszín, akkor természetesen Wellington, és magára valamit is adó étterem nem hagyja ki a saláták közül a Cézárt. De ott van a Viktória torta is - vajon mennyire tudjuk, hogy a híres ételeket kiről és miért nevezték el?

2015.03.23 16:00ma.hu

Gyakran eluralkodik az embereken a birtoklási vágy, ha igazán szeretnek valamit – ez akár odáig is terjedhet, hogy saját magukról nevezik el a szeretett tárgyat. Az ízletes ételek esetében azonban az elnevezés eredete gyakran háttérbe szorul a finom íz mellett. Az alábbiakban 10 ételt veszünk górcső alá, amelyek hírüket és nevüket eredetileg valaki más hírnevének köszönhetik, azonban népszerűségükkel messze túlszárnyalták névadójukat. Legközelebb, ha Margherita pizzát vagy egyéb történelmi eredetű ételt rendel, érdemes elgondolkodnia a névadón, vagy akár egy brit királyi délutánt tölteni egy csésze Earl Grey tea és egy szelet Viktória torta társaságában.

Earl Grey tea

Az Earl Grey tea és a klasszikus Viktória torta Nagy-Britannia legnépszerűbb, történelmi alakokról elnevezett ételei. Az Earl Grey tea Charles Greyről kapta nevét, aki Grey második grófja volt és egyben 1830 és 1834 között Nagy-Britannia miniszterelnöke is. Jellegzetes bergamott íze a korban egzotikus összetevőnek számított.

A Twining család az Earl Grey tea eredeztetőjének tartja magát, a legenda így szól: "A történet szerint Earl Greynek, a György-korabeli miniszterelnöknek egy kínai mandarin adott pár dobozzal ebből a teából. A gróf annyira megszerette a különleges keveréket, hogy hazavitte Angliába és megkérte a Twiningst, hogy alkossa újra számára."

Viktória torta

Fotó: Noguchi

Gyermekkorában Viktória királynőnek csak nagy ritkán engedték, hogy édességet egyen. Azonban mikor királynő lett, a helyzet megváltozott: valamelyik királyi rezidenciája minden héten kapott egy csomag süteményt a Buckingham Palota konyháiból. A csomag 16 tortát, 12 piskótát, 16 linzert, egy doboz nápolyit, nagyjából 16 babapiskótát, valamint egy princess- és egy rizstortát tartalmazott. Uralkodásának 63 éve alatt több ételt is elneveztek a királynőről, és jellemző, hogy a leghíresebb brit teasütemény az ő nevét büszkén viseli mind a mai napig.

Buggyantott tojás Benedict módra

Fotó: Noguchi

Nem túl meglepő, hogy ezt az ízletes tojásételt egy átmulatott éjszaka ihlette. A fogás 1894-ben született, amikor a New York-i előkelőség, Lemuel Benedict visszatért szállodájába egy iszogatással töltött éjszaka után, és megkérte a hotel vezetőjét, hogy készíttessen neki egy különleges étket. A kívánsága buggyanott tojás, bacon, pirítós és hollandi mártás volt. Rendelése ugyan megérkezett, de a pirítóst English muffinra (angol zsemlefajtára), a bacont pedig sonkára cserélték, és kész ezzel meg is született a buggyantott tojás Benedict módra, ami mind a mai napig az egyik legjobb kúra másnaposság ellen és az egyik legelterjedtebb reggeli fogás.

Cézár saláta

Fotó: Noguchi

Annak ellenére, hogy a népszerű salátát gyakran Julius Caesarral azonosítják, valójában Caesar Cardini, egy tijuanai mexikói étteremtulajdonos találmánya. 1924 júliusában fokhagymával ízesített salátalevelekből készített falatkákat, és végül a kisebb darabokra tépkedett levelekből egy külön fogás lett, amit igazából a Tijuanában nyaraló hollywoodi sztárok tettek híressé. A saláta hamar megjelent a legfelkapottabb éttermek étlapjain és ma már a három legkedveltebb interneten rendelt saláta között van.

Carpaccio

Fotó: Noguchi

Ha a Carpaccio szót hallva az itáliai reneszánszra és Botticelli, Masaccio, Giotto, Parmigianino, Bellini, Caravaggio festészetére gondol, jó úton jár. Az ételt Vittore Carpaccióról, a velencei iskola 1465-ben született festőjéről nevezték el, mert az étel színe emlékeztette az embereket a festő által használt élénk vörös színekre.

Fettuccine Alfredo

Fotó: Noguchi

A történet Alfredo Di Lelióval, a híres római Alfredo’s étterem szakácsával kezdődött. A szakács várandós feleségének rukkolt elő az erőt adó fogással. A szószt tejszínnel, vajjal és parmezánnal készítette, majd fettuccine tésztát adott hozzá. Buono! Az étel akkor terjedt el Amerikában, amikor a hollywoodi pár, Douglas Fairbanks és Mary Pickford is kipróbálta a receptet Alfredo római éttermében.

Margherita pizza

Fotó: Noguchi

A Margherita pizza, ami a világ legtöbb országában a leggyakrabban rendelt étel, szintén egy királynőről kapta nevét. Savoyai Margit 1889-ben Nápolyba látogatott, és fogadására a helyiek olyan pizzát készítettek, ami – az olasz zászló színeit követve – paradicsomból, bazsalikomból és mozzarellából készült. Ekkor talán még nem is sejtették, hogy később az étel az egész országot szimbolizálja majd a világon.

Pavlova

Fotó: Noguchi

Ezt a mesébe illő, fehér színű, habcsókból, tejszínhabból és friss gyümölcsökből készült desszertet az orosz prímabalerináról, Anna Matveyevnáról nevezték el. 1926-os ausztráliai és új-zélandi látogatását követően a név és a hozzá tartozó recept gyorsan elterjedt a világon. Anna Pavlovát a kor legnagyobb táncosnőjének tartották, és új-zélandi látogatását 1926 legfőbb eseményeként könyvelték el az országban. Azt mesélték a táncosnőről, hogy “ő nem is táncol, hanem szárnyakon repül” – ez a könnyű édességről is elmondható.

Granny Smith alma

Fotó: Noguchi

Valamikor az 1800-as években, miközben épp a Sydney melletti farmján dolgozott, Maria Ana Smith egy kis almafacsemetére lelt. Újraültette a fácskát, ami később gyümölcsözni kezdett és zöld színű, savanykás ízű almákat termett. Maria barátainak és szomszédainak is adott az almákból, amik hamarosan világszerte híresek lettek.

Bélszín Wellington módra

Fotó: Noguchi

Egyesek szerint „Waterloo hőséről”, Wellington első hercegéről kapta nevét az étel, még a napóleoni háborúk idejében. Mások azt mondják, ez egy korabeli francia fogás, a beef en croute (bélszín tésztában) angol neve. Vannak olyan vélemények is, amelyek szerint az ételt Wellington csizmájáról nevezték el. Néha egy történetet olyan gyakran mesélnek, hogy nehéz kideríteni, mi a valóság, de a lényeg, hogy a fantasztikus, bélszínből, pástétomból és leveles tésztából álló fogást egyáltalán kitalálták.

Fotó: Noguchi

(Összeállításunk a Netpincér segítségével készült.)

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.