Hisszük is, meg nem is

Fájdalomcsillapítóval a bőrrák ellen?

A "titok" a fájdalomcsillapító bevételének időzítésében rejlik - rendszeres szedésével állítólag csökkenthető a bőrrák kialakulásának kockázata.

2014.12.25 19:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: Flickr

Tudta, hogy három ausztrálból kettőnél bőrrákot diagnosztizálnak 70 éves korában? Nos, nem csak a kenguruk földjén élőknek jelenthet jó hírt, hogy állítólag az olyan, általánosan használt fájdalomcsillapítók, mint az ibuprofen és az aszpirin, csökkenthetik a pikkelysejtes karcinóma kialakulásának kockázatát. Különösen azoknál hatásos, akik nagy kockázatnak vannak kitéve, közölte a felfedezést megosztó tanulmány társszerzője, Catherine Olsen.

Olsen és csapata az Ausztráliában található, queenslandi QIMR Berghofer Medical Research Institute falai között kutatták a fájdalomcsillapítók hatását. Kilenc korábbi tanulmány metaelemzésével fedezték fel, hogy az úgynevezett szteroidmentes gyulladásgátlók (non-steroidal anti-inflammator drug, NSAID) és a bőrrák bizonyos típusa között korelláció van. Elmondásuk szerint az összes, fellelhető irodalom átkutatását követően úgy találták, hogy az NSAID-et szedőknél 18 százalékkal alacsonyabb volt a pikkelysejtes karcinómás megbetegedések száma, és a nem aszpirin alapú NSAID fogyasztók körében is 15 százalékkal kisebb arányt mértek. Legnagyobb hatást azokra gyakorolta a fájdalomcsillapító szedése, akiket korábban már egyszer elért a bőrrák.

Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy noha széles körben használt gyógyszerekről van szó, azok akár komoly mellékhatásokat is okozhatnak. Anélkül, hogy az orvossal konzultáltunk volna, ne támaszkodjunk pusztán a fájdalomcsillapítók (remélt) hatására a következő napfürdő előtt. Különösen annak tekintetében érdemes megfontolni ezt a tanácsot, hogy a fent említett metaelemzés nem volt képes maghatározni az ideális dózist, vagyis, hogy mennyit kellene fogyasztani a fájdalomcsillapítókból a kívánt kockázatcsökkentő hatás elérése érdekében.

Olsen és "bandája" jelenleg 44 ezer queenslandi lakos életvitelét tervezi nyomon követni, olyanokét, akik rendszeresen fogyasztanak NSAID-et és fokozottabban ki vannak téve a pikkesejtes karcinómának. Ezzel talán közelebb juthatunk annak megismeréséhez, hogy milyen mellékhatásokra kell számítania azoknak, akik ezt a módszer választják, és egyáltalán, mekkora adagot célszerű beszedniük.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.