Rosszkor ébredni

Tudja, hányan ébrednek fel műtét közben?

Külön szakma, az aneszteziológia foglalkozik az érzéstelenítéssel, altatással, mellyel fájdalommentessé tehetőek a műtétek. Ám nem mindig sikerül tökéletesen a feladat, és most már azt is tudjuk, milyen gyakoriak a hibák.

2014.12.05 15:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Freedigitalphotos David Castillo Dominici

Az éppen műtött beteg számára nincs is horrorisztikusabb élmény, mint "látszólag" elaltatva lenni, azaz mozgás- és kommunikációképtelen, de tudatos állapotban tartózkodni a sebészeti beavatkozás során. Ekkor ugyanis minden fájdalmat érzékel az agy, de esély sincsen szólni az orvosoknak arról, hogy nem megfelelő az érzéstelenítés.

Mindazonáltal eddig nem voltak pontos adatok arról, hogy milyen gyakran fordul elő a jelenség. Mint kiderült, szerencsére nagyon ritkán következik be, és lehet lépéseket tenni annak érdekében, hogy gyakorlatilag nulla legyen a kockázata. Korábban úgy becsülték, hogy ezerből egy alkalommal kell átélnie valakinek a horrort, de egy új, az Oxford University Hospitals-nál dolgozó Jaideep Pandit jóvoltából létrejött tanulmány rávilágított, hogy ennél azért jobb az arány: átlagosan 19.600 műtétre jutott egy nem kívánt ébrenlét, vagyis az összes sebészeti beavatkozás 0,005 százalékában.

Igen ám, de csak az Egyesült Államokban több mint 21 millió műtétet végeznek évente, azaz átlagosan ezren kénytelenek elszenvedni a kibírhatatlanságig fokozódó fájdalmakat. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az esetek többsége kevesebb mint 5 percig tartott, és jellemzően nem a műtét kellős közepén következett be, hanem az altatás elején vagy végén.

Maga a modern altatás nem csak a tudat "kiütését" szolgálja, hanem bizonyos vegyszerekkel azt is elérik, hogy a műtőasztalon fekvő páciens izmai ellazuljanak - így könnyebben végezheti dolgát a sebész. Pont ebből adódik, hogy ha mégsem merül jótékony tudatlanságba az agy, akkor (is) képtelen mozdulni a paciens, hiszen testét szánt szándékkal ideiglenesen lebénították. Noha az ezzel járó extrém stressz megnövelheti a vérnyomást és a pulzus számát, ami felhívhatná az orvosok figyelmét a jelenségre, ezeket a fiziológiai jeleket többnyire elnyomják a műtéti eljárás során beadagolt gyógyszerek.

Mik a kockázati tényezők? Kutatások szerint a nőket gyakrabban érinti, mint a férfiakat; illetve a fiatal felnőttek is veszélyeztetettebbek. Rizikófaktor még az elhízottság, a sürgősségi műtétek és azok a helyzetek, amikor valamilyen okból kifolyólag csökkenteni kell az altatószer mértékét. Emellett a fiatalabb, kevesebb tapasztalattal rendelkező aneszteziológusok is kockázatot jelentenek.

És hogy mit lehet tenni, ha mégis bekövetkezik egy ilyen helyzet? Nos, kutatások szerint idegstimulátorok használatával pontosan megfigyelhető a test bénultsági állapota. Ezzel csökkenthető az ellazultsághoz szükséges gyógyszerek adagja, így a páciensnek nagyobb esélye van mozogni, ha visszanyeri eszméletét. Azaz, ha már magánál van, rögtön tájékoztathatja erről az őt műtőket (akik, ha éppen összezárni nem is tudják azonnal, megnövelhetik az érzéstelenítéshez használt szer adagját).

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.