Pontosabb diagnózis

Miről árulkodnak az agyhullámok?

Tudta, hogy az autizmus felismerése ma még inkább művészet, mint tudomány?

2014.09.24 13:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Napjainkban egzakt, számosított diagnózis helyett inkább viselkedésjellemzőkre alapozva állapítják meg az autizmust, például abból, hogy vajon létesít-e szemkontaktust a célszemély vagy van-e kényszercselekvése. És habár ezek a módszerek hosszú évek óta használatban vannak, mégis, szükség lenne egy objektívebb diagnózisi formára. Ez ugyanis segíthetne az autizmusban szenvedők jobb felderítésében, megértésében.

Ennek lehet kulcsa az agyhullám-vizsgálat, állítják az izraeli Yeshiva Egyetem kutatói, akik felfedezték a gyerekkori autizmus és az agy fény- és hangfeldolgozó képessége közötti kapcsolatot. Az agytevékenység, az agyhullámok pedig szerencsére könnyen, noninvazív módon mérhetők.

A tanulmányt végző kutatói csoport vezetője, Sophie Molholm szerint úgy tűnik, hogy az autizmusban szenvedő agy számára a test érzékelőrendszeréből érkező információk feldolgozása nagyobb kihívást jelent az egészséges emberekhez képest. "Az összes beérkező információt rendszereznünk és kezelnünk kell, ez az agy egyik nagy feladata" - foglalta össze Molholm, aki úgy véli, hogy a folyamat vizsgálatával egészen pontosan megállapítható valakiről, autista-e.

Erre a következtetésre az izraeli kutatócsapat azután jutott, hogy agyi elektroenkefalográf (EEG) felvételek garmadáját nézte át és elemezte az elmúlt néhány év során. Az idegi kapcsolatok generálta feszültségek mérésére használt módszer képes felfedni, ha az agyban zajló folyamatok zökkenőmentesen működnek, de azt is, ha valami "gubanc" miatt akadozik a kommunikáció.



Lényegében egy érzékelőkkel telepakolt, fejre illesztendő sapkáról van szó. A belőle kijövő vezetékek továbbítják az agyi aktivitás történéseit, így noninvazív, testbe való behatolás nélküli módon vizsgálhatók az agyhullámok. 43, 6 és 17 éves kor közötti gyereket vizsgáltak az eszközzel, miközben változatos hang- és képhatásokkal stimulálták őket. Ennek során fedezték fel az agyi aktivitás és az autizmus közötti fordított kapcsolatot. Eszerint minél súlyosabb a betegség, annál lassabb az agy bejövő információkat feldolgozó képessége.

A diagnosztika "új" eszközével nem csak a betegek besorolása válhat pontosabbá, hanem annak megértése - és még inkább: társadalmi elismerése -, hogy az autizmus nem igen/nem alapon működik. Vannak komolyabban érintett paciensek és léteznek olyanok is, akiket a felületes szemlélő nem tartana autistának. Ez egyben a kezelési módszerekre is kihathat, életminőség-javulást hozva az érintettek számára.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.