Az intellektuális elit ateista?

Az intelligens emberek "kevésbé hajlamosak hinni Istenben"

Richard Lynn, az északír Ulster University nyugalmazott professzora arról számolt be, hogy az "intellektuális elit" sokkal több tagja tekinti magát ateistának, mint a nemzeti átlag. A vallási gyakorlat csökkenése az elmúlt században szorosan kötődik az átlagos intelligencia növekedéséhez, állítja.

2008.06.19 08:13vifi.hu

Ám következtetéseit – amely az „Intelligencie” akadémiai folyóiratban jelentek meg – a kritikusok túlegyszerűsítettnek minősítették. Lynn professzor - aki vitákat kavart a múltban is azon kutatásaival, amelyek az intelligenciát nemhez, fajhoz kötötték – azt állította, hogy az akadémikusok kevésbé hajlamosak Istenben hinni, mint mások.

A Royal Society (az MTA brit megfelelője) tagjai között végzett felmérés azt találta, hogy 3,3 százalékuk hisz Istenben, miközben ugyanebben az időben a brit népesség 68,5 százaléka vallotta magát hívőnek. Egy másik felmérés a 90-es években azt mutatta, hogy az Amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagjainak csak hét százaléka hitt Istenben. Lynn arról is beszámolt, hogy a legtöbb általános iskolás gyerek hisz Istenben, de ahogy felnőnek – és nő az intelligenciájuk – sokaknak kétségei támadnak.

A Times Higher Education folyóiratnak (Times Felsőoktatási Folyóirat) a következőket nyilatkozta: „Miért van az, hogy kevesebb akadémikus hisz Istenben, mint az átlagos népesség? Azt hiszem, csak IQ kérdése. Az akadémikusoknak magasabb IQ-juk van, mint az általános népességnek.

A teljes népességről szóló számos Gallup felmérés mutatta, hogy azoknak, akiknek magasabb az IQ-juk, kevésbé valószínű, hogy hisznek Istenben” Megemlítette, hogy a vallásos hit a 137 fejlettebb országban csökkent a huszadik században, miközben az emberek egyre intelligensebbé váltak. Ezzel szemben Gordon Lynch professzor, a londoni Birkbeck College Centre for Religion and Contemporary Society (Vallás és Modern Társadalom Központja a londoni Birkbeck Főiskolán) igazgatója úgy véli, Lynn elfelejtett figyelembe venni komplex szociális, gazdasági és történelmi tényezőket. „Az intelligencia és a vallásos hit ilyen összekapcsolása egy veszélyes trendet tükrözhet, amely a vallás túlegyszerűsített jellemzését adja, amely – miközben a vallási és kulturális pluralizmus nagyon komplex ügyeit próbáljuk megoldani – talán nem a legszebb válasz” - mondta.

Dr. Alistair McFadyen a Leeds Egyetem tanszékvezető docense véleménye szerint Lynn következtetésében „egy árnyalatnyi nyugati, kulturális imperializmus és vallásellenes érzelem jelenik meg.” Dr. David Hardman, a London Metropolitan University előadója tanulás-fejlődésben a következőket mondta: „Nagyon nehéz igaz kísérleteket végezni, amelyek megmagyaráznák az IQ és a vallásos hit közötti okozati viszonyt. Mindazonáltal, más területekről van bizonyíték arra, hogy az intelligencia magasabb foka növeli azt a képességet – vagy inkább hajlandóságot – hogy az erősen érzett intuíciókat megkérdőjelezzük és elvessük.”

A cikkben említett amerikai felmérés a Nature-ben jelent meg 1998-ban, erről és további adatokról olvashatunk Richard Dawkins: Isteni téveszme című könyvében is. Hasonló kutatást tett közzé a Scientific American a következő évben, amely megerősíti, hogy minél „rangosabb” tudósról van szó, annál ritkább a vallásos hit. Ugyanez a cikk az IQ és hit közötti közvetlen negatív összefüggést is igazol: a hívők átlaga 100, míg a nem hívőké 119.

Ez utóbbit alátámaszthatjuk még egy kanadai felméréssel, amely szerint a Mensa (magas intelligenciájú emberek társasága) tagok között 7,3% volt a hívők száma, míg a kanadai népességben ekkor 37,1% volt. Mindezen adatok értelmezésénél valóban figyelembe kell venni egyéb tényezőket is, ahogy Lynch professzor erre rámutat. De azt is figyelembe kell venni, hogy ha az intelligencia és a vallás között van összefüggés, és gazdasági, szociális faktorokat is figyelembe veszünk, akkor ezek a faktorok pontosan a műveltségen és intelligencián keresztül fejthetik ki a hatásukat.

Amennyiben Lynch professzor ezzel szemben arra céloz, hogy a rossz szociális viszonyok egyszerűen a kétségbeesettség okán erősítik a vallásos hitet, akkor Marx mondásánál vagyunk: „A vallás a nép ópiuma.” Összességében a felhozott statisztikák bár egyenként mind kritizálhatóak, de együttesen igen impresszívek. Nyilvánvalóan jobb volna még pontosabb, még körültekintőbb felméréseket végezni, de a jelenlegi eredményekből Lynn professzor következtetése nem túlzás, legfeljebb a megfogalmazás stílusa kifogásolható. Megjegyezzük, hogy még inkább kifogásolhatóak azok a reakciók, amelyek Lynn állításait kiforgatják, radikálisabbá teszik, mint amilyen.

A hírről például God makes you stupid (Az istenhit butít) fejcímmel is jelent meg kommentár – ez a cím pedig fordított hatást fogalmaz meg, mint amiről Lynn beszélt. Az akadémikusok és az ateizmus között az összefüggés olyan tetemes, hogy pusztán egyéb tényezőkkel, az intelligencia és műveltség faktorai nélkül nem lehet magyarázni. Ha pedig nem lehet, akkor az intelligencia és műveltség valamint vallásosság között van összefüggés. A kérdés legfeljebb az lehet, hogy milyen erős. Ugyanezekre a statisztikákra lehetne hivatkozni - bár nem divatos - a tudomány és vallás összeegyeztethetőségének kérdésében.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.