Traditional and wild

Nyersen is és főzve is finom, egyben gyulladásgátló

Jellegzetes termését sokan az íze és kerek formája miatt a sajthoz hasonlítják, innen is ered a neve is. Lássuk, mire jó a papsajt!

2012.06.16 11:14Traditional and Wild Program
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A papsajt mályva, latinul Malva neglecta L., a mályvafélék családjába tartozó gyógynövény. Népiesen nevezik még kereklevelű mályvának illetve istenkenyerének is. Földünk Északi félgömbjének minden kontinensén úton-útfélen, erdei, mezei ösvények mentén elterjedt. Egyéves vagy évelő növény, amely a félárnyékos és napsütéses élőhelyeket kedveli.

Gyakran összekeverik a kerekrepkénnyel (ami szintén gyógynövény), de eltérő virágzatuk alapján gyorsan el lehet különíteni egymástól őket. Júniustól szeptemberig virító virágai halvány rózsaszínűek vagy csaknem fehérek, sötét csíkozással. Jellegzetes termését sokan, az íze és kerek formája miatt a sajthoz hasonlítják, innen is ered a neve is.

A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi karán működő Gyógy, -és Aromanövények Tanszék kutatói a Traditional and wild projekt  keretében többek között az egyes gyógynövényekkel kapcsolatos tradicionális tudást, valamint az egyes növények hatóanyag-tartalmát vizsgálják. Kutatásaik tükrében lássuk, mit érdemes tudni a papsajtról.

Mire jó a papsajtmályva?

Már az antik népek is gyógynövényként tekintettek rá, és többféleképpen használták. Az ínséges időkben gyökerét liszt finomságúvá őrölték és élelmiszer céljából fogyasztották.
Napjainkban főleg föld feletti részeit használják, de óvatosan kell bánni vele, mert nagy mennyiségben halmozhat fel nitrátot a leveleiben.

A levelek és a virág nyálkaanyagokat, kis mennyiségben cseranyagokat, illetve C-vitamint  tartalmaznak. A papsajt mindenekelőtt a gyulladásokkal járó betegségekre fejt ki gyógyító hatást. Hatására a duzzadt szövet meglágyul, így megindulhat a gyógyulás.
Külsőleg vagy belsőleg alkalmazva a papsajt megnyugtatja a szöveteket és megszabadítja azokat a méreganyagoktól. Mellhártyagyulladás kiegészítő kezelésére éppúgy ajánlott, mit az emésztőrendszer vagy a húgyúti rendszer és a belek gyulladásos megbetegedéseiben.

Kiváló továbbá a bőr tisztításához, pattanások kezelésére. A népi gyógyászatban időskori foltok elmulasztására is használják. Ehhez a leveleket naponta meleg vízzel átitatva a problémás bőrfelületre helyezik legalább fél órára.
A papsajtmályva hatékonyan alkalmazható a felső légutak megbetegedéseinél is (hörghurut, gége- és mandulagyulladás, köhögés, rekedtség, torokfájás), de használják gyomor- és bélhurut, a gyomor- és bélutak-, a szájüreg gyulladásos betegségei esetén is.

A levelek, a fiatal hajtások és a magvak is fogyaszthatóak. A leveleket akár nagyobb mennyiségben is felhasználhatjuk salátákba, vagy meg is főzhetjük. Az éretlen magvak nyersen és főzve is ehetők. Szárított leveleiből tea főzhető, a belső gyulladásos, elsősorban emésztőszervi megbetegedésekre. Cserzőanyagai összehúzó képességet kölcsönöznek neki. Gyökerét fehérjepótlás céljából fogyasztják.

Tea:
Csészénként 1 púpozott kanál drogot hideg vízben áztatunk, kissé felmelegítjük, leszűrjük. Naponta 2-3 csészényit kortyolgatunk el belőle.

Öblögető:
Meleg vízben történő főzés után külsőleg toroköblögetésre alkalmazható. A torok, garat, szájüreg gyulladásaiban alkalmazható.
Elkészítése: leginkább a leveleket vagy fiatal hajtásokat szokták főzni, egy maréknyit 1-1,5 liternyi vízbe téve.

Mikor és hogyan gyűjtsük?

A papsajt vadon mindenütt megterem. A gyógyászati célra a növény levelét a virágzattal, nyélrésszel lecsípve gyűjtik nyár folyamán. A gyökerét ősszel kell kiásni. A gyűjtés után szárítanunk kell a hajtást, leveleket. Erre alkalmasak az egyszerű aszaló gépek vagy a padlás is, esetleg más árnyékos jól szellőző helyek. Fontos viszont odafigyelni arra hogy vékonyan terítsük el a leveleket (maximum 2-3 ujjnyi vastagon), és hogy közvetlen napfény ne érje azokat, mert megfeketedhetnek. 5-6 gramm friss növényből 1 gramm szárítottak kapunk.

Háttérinformáció

Az adatok, információk forrása a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi karának Gyógy- és Aromanövények Tanszéke. Az adatokat a tanszék munkatársai tudományos igényességgel állították össze.
Az információk begyűjtését és a háttérkutatásokat a Traditional and wild projekt támogatta. A projekt az Central Europe Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.

Facebook >>>

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.