"Jogom van boldoggá tenni magam" - így kezdődik...

Íme a jelek - 4 tipp, hogy elkerüld a megcsalást!

Mi okozza a hűtlenséget? Hogyan akadályozhatnánk meg egy affért, mielőtt még belemászunk? Ha számít nekünk a párkapcsolatunk, érdemes megfogadni néhány tanácsot.

_{2011.08.25 10:30ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Manapság sajnos Dunát lehetne rekeszteni a megcsalásról szóló történetekkel. És nemcsak a hírességek, a politikusok, a sportolók szerelmi sztorijai borzolják a kedélyeket - hanem a hozzánk közelálló emberek, családtagok, barátok, szomszédok hűtlenkedései is. Hány embertől halljuk a kétségbeesett kijelentést: "Nem is sejtettem, hogy mi történik".

Van egyáltalán bármilyen módszer, hogy elébe menjünk a történéseknek, észre lehet venni, ha félnünk kell?

Dr. Jane Greer házasság- és szexterapeuta szerint félelmeink nem megalapozatlanok. Nap mint nap lát ugyanis olyan, szép és összeillő párokat, akik kapcsolatukért küzdenek egy affért követően.

Tapasztalata szerint a nők és a férfiak csaknem egyforma arányban csalják meg a párjukat. 20 év tapasztalatai alapján a szakember azt mondja: észre lehet venni a jeleit annak, ha egy kapcsolat hamarosan hűtlenkedésbe "torkollik".

Általában az történik, hogy a kapcsolatban élők közül az egyik fél nem azt kapja a partnerétől, amit vár. Elmaradt reményei először haraghoz, megbántódáshoz, nehezteléshez vezetnek, majd pedig ahhoz, hogy az ember igazságot szolgáltat saját magának azzal a felkiáltással: "jogom van hozzá, hogy boldoggá tegyem saját magamat!"

Nem a megcsalt hibája?

A terapeuta szerint a megcsalás nem annak a hibája, akit megcsalnak. Tisztességtelen rákenni azt, utolsó védekezésként. Azt azonban tudni kell, hogy - kivéve talán azokat a nagy nyilvánosság előtt élő hírességeket, akik szemmel láthatóan elvesztették önuralmukat - a legtöbb ember nem kezdettől fogva hűtlen természetű, hanem azzá válik a körülmények hatására.

Tehát hogy lehet megakadályozni a hűtlenséget, egy affért, mielőtt még elkezdődne? Hogy lehetünk biztosak abban, hogy valamelyikünk a kapcsolatban nem vágyik másra? Előre lehet látni a jelentős problémákat, mielőtt még felbukkanna a hűtlenség.

Figyelmeztető jelek:

1. Ha őszinték akarunk lenni magunkhoz: párkapcsolatunk az utolsó jelenleg a listán, azok a dolgok között, amelyekkel törődni kell. Emlékszünk-e rá, hogy a kapcsolat kezdetén ez nem volt így?

Sőt, minden egyéb ráért, másodlagosnak tűnt ahhoz képest, hogy a párunkkal lehetünk, közös programokat csinálhatunk, babusgathatjuk őt. Mindent tudni akartunk róla, minden érdekes volt. Kihagytuk a csajos estéket, a haverokkal sörözést is, csak hogy együtt lehessünk. Látjuk-e a különbséget?

Mi van most? Ismét a sörözés és a lányokkal trécselés került előtérbe? Szabadidőnk jó részét inkább a Facebookon töltjük, mintsem a kedvesünkkel? Inkább beletemetkezünk egy jó olvasmányba, minthogy meghallgassuk, milyen napja volt? Itt kezdődnek a bajok...

Ugye, nagyon úgy tűnik, át kellene gondolni a fontossági sorrendet? Előszöris tartsunk önvizsgálatot: mi az oka annak, hogy a partnerünk az utolsó helyre került a listán? Mi a válasz, szeretnénk-e, ha minden a régi és sokkal jobb lenne?

Amennyiben igen, olykor a kezdeti kis változtatások is megteszik első lépésnek. Például, ha lenémítjuk, kikapcsoljuk a telefonunkat a közös vacsora idejére. Hallgassuk meg figyelmesen a párunkat, beszéljük meg a napi történéseket, nevessünk rajta vagy vigasztaljuk meg a másikat. Hiszen régen is így volt, nem?

Bizonyos esetekben nagyobb változtatásra is szükség lehet. Ha a páros tagjai közül egyik állandóan utazgat a munkája miatt, a másik pedig otthon van, miután végez, és kénytelen folyamatosan másokkal tölteni szabadidejét, annak sincs jó vége. Némi átszervezés kell, vagy pedig az, hogy a fennmaradó szabadidőt valóban minőségi módon töltsük el kettesben, hogy kárpótoljuk magunkat a külön töltött időért.

Szokásos éves családi összejövetelek, baráti összeröffenések helyett is lehet olykor-olykor kettesben programot csinálni.

Az is megoldás, ha az egyik fél érzi, hogy kezd elhanyagolva lenni, és ezt kommunikálja a párja felé, még mielőtt valami történne - valaki mással. Mondjuk el azt is, mit szeretnénk a jelenlegi helyzet helyett. Hogyan tehetne azért valamit, hogy jobban érezzük magunkat.

Ha a partner megértően fogadja a dolgot, és észbekap, máris nagy lépést tettünk a házasság, kapcsolat jobbá tétele, megmentése felé! Legyen minden este egy óránk arra, hogy leüljünk kettesben és kicsit beszélgessünk - tévé nélkül, persze.

2. Nem értünk már egyet semmivel

Észrevesszük, hogy különbözünk. Más a neveltetés, az élettapasztalatok, az érdeklődési kör: sajnos, amennyiben ez így van, a konfliktus szinte elkerülhetetlen. Ha az egyik fél csak rábólint azokra a dolgokra, amelyiket a másik akar, de valójában nem ilyesmire vágyik - kész a baj, mert túl soká nem tudja eljátszani, hogy mindezek a dolgok őt kielégítik, szórakoztatják. A végén feladja.

Ennek is vannak jelei. Váratlanul ellhallgat: nem vitázik például többet azért, mert a vasárnapokat a kedvese anyjával kell eltölteniük. Kezdetben lehet, hogy kínált más alternatívákat: menjünk el egy moziba, menjünk biciklizni, stb. De miután süket fülekre talált, nem próbálkozik többet. Sajnos kevesen ismerik fel, hogy az elhallgatás annak a jele: párjuk neheztel, és elege van.

Kompromisszumot kell találni, hogy mindkét fél jól érezze magát, nem megfelelő, ha csak az egyiket elégítik ki a napi programok!

Ne jelentsük ki mindenesetre, hogy "semmi sem fog megváltozni". Megpróbálni lehet, sőt, érdemes!

3. Nincs már szex

Sajnos sok esetben inkább a nő kezdi figyelmen kívül hagyni ezt - nem tulajdonítva annak nagy jelentőséget. Ezek után aztán rengeteg olyan elintéznivaló akad, ami elsőbbséget élvez a szexszel szemben. Sok kapcsolat, házasság szenvedi meg ezt az időszakot, amiben persze az is benne van, hogy a fáradtság, a stressz utolsó helyre szorítja a vágyat.

Nem az a baj, ha a szex havi néhány alkalomra korlátozódik, hanem az, ha az egyik fél emiatt neheztel, sértődött és megbántódott. Amennyiben nem vágyunk egyáltalán a szexre, el kell gondolkodnunk, vajon miért. Különösen arra fordítsunk hangsúlyt, lelki gondok okozzák-e a dolgot.

A szex része az egészséges, szeretetteljes párkapcsolatnak. Ha hanyagoljuk, a másik fél könnyen azt érezheti, hogy nem szeretjük és nem becsüljük már őt. Sok esetben az a gond, hogy nem érezzük magunkat már sem szexinek, sem kívánatosnak. Ilyen feltételek mellett valóban nehéz.

Ne felejtsünk el foglalkozni magunkkal, csinosítani magunkat, olyan elfoglaltságokat találni, amelyek energikusabbá tesznek! Ha tele vagyunk pozitív energiával, a vágy is felébred újra! Ha abban mindkét fél egyetért, hogy változtatni kell, legyen heti egy alkalom, amikor biztosan beiktatjuk a szexet az esténkbe!

4. Nem érdekelnek a másik vágyai

Ha a szex terén ignoráljuk a partnerünk fantáziát, vágyait, igényeit, az szintén nem vezet sok jóra. Elhanyagoltnak, elutasítottnak érzi majd magát, és keres valaki mást, aki kielégíti azokat.

Intő jel lehet, ha az ember szex közben azt veszi észre, hogy rendszeresen másról fantáziál, és már csak ez segít neki élvezni a dolgot. Amennyiben nem sikerül megoldani a dolgot, vagy a partner elutasító a kéréssel szemben, és megpróbálni sem akarja másként csinálni a dolgokat, nemigen marad más megoldás, mint a szakítás.

A fentiek tükrében egyébként elmondhatjuk: ha úgy érezzük, már semmi okot nem látunk arra, hogy megmentsük, jobbá tegyük a kapcsolatot/házasságot, és fárasztónak tartjuk, hogy tegyünk érte: akkor bizony szakítani kell.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter