Gyurcsány Ferenc évértékelője

Egy tisztességes járulékfizető polgár vallomásai

A miniszterelnöknek az Országgyűlésben elmondott beszéde hagyományos értelemben sem évértékelő, sem kampánybeszédnek nem értelmezhető, az kizárólag Gyurcsány Ferenc politikai túlélését szolgálhatja - áll a Századvég elemzésében.

2008.02.18 17:41Századvég
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A miniszterelnök szemben a tavaly elhangzott évértékelőjével idén nem bocsátkozott történelmi analógiákba, a reformkor a kormányfő szemében tehát véget ért (Kossuth, Deák és Széchenyi szelleme már nem motiválja tovább a kormányzati cselekvést). „Nehéz másfél év volt, átkozottul nehéz”, de nem a megnövekedett erőszak miatt, ahogy azt a miniszterelnök sejtetni engedte, hanem éppen a kormány cselekvőképtelenségének köszönhetően. 

Gyurcsány Ferenc tehát lezárt egy korszakot és nyitott egy újat. Amit tettek, azt Magyarország érdekében tették, és ez ösztönzi a jövőbeli cselekvéseiket is. A kormányfő egyértelműsítette, nem állnak meg (ugyanakkor nem lesz szükség további húsbavágó intézkedésekre), és egy nyugodtabb kormányzás nyugodtabb évei következnek. 

A miniszterelnök állítása szerint két út áll a nemzet előtt: azok útja, akik elárulták a polgárosodás ügyét (a népszavazás kérdését erőltető Orbán Viktor vezette Fidesz), valamint a történelmi lehetőséget „kiaknázni” képes új polgárosodás programját felkínáló új baloldali erők. Ez az út a miniszterelnök szerint egyben visszatérést jelent a rendszerváltás valódi fundamentumához. 

Ezt jelentené a szabadság, biztonság, gyarapodás programja, vagy másként: a munka, tudás, tulajdon szentháromsága. A konkrétabbnak nevezhető kormányzati elgondolások közül (például a 200 milliárd forintos adócsökkentés, középiskolai kollégiumfejlesztési koncepció) nyílván a „népi privatizáció” ötlete szolgálhatja leginkább a miniszterelnök politikai túlélését. 

A beszéd alkalmas arra, hogy a kormányfő ismét egységesen maga mögött tudhassa saját frakcióját, továbbá arra, hogy visszaszerezze az elvesztett társadalmi támogatottság egy részét. Ugyanakkor álláspontunk szerint alkalmatlan az elveszített kormányzóképesség visszaszerzésére. 

A beszéd tehát a politikai logikai szerint akár be is tölthetné funkcióját (támogatásszerzés, társadalmi feszültség oldása) funkcionálisnak is minősíthető, ám mégis alapvető problémák fogalmazhatók meg a parlamenti felszólalással kapcsolatban.

Mi is tehát a beszéd alapvető problémája?

1. A beszédet egy, a hitelességét már korábban elvesztett, Őszöd bélyegét magán viselő, a kormányzást permanens „program-hadjárattal” pótoló miniszterelnök mondta. 

2. Új korszak, új program? 
A teljesség igénye nélkül: Gyurcsány Ferenc eddigi kormányzása alatt volt már 100 lépés program, Új Magyarország Program, Új Egyensúly Program, Zászlóshajó Program, 48 pont, 7 pontos tisztasági csomag, koalíciós szerződés és annak módosítása, stb. Úgy tűnik a kormányfő most is azért kényszerült új korszakot nyitni, mert az eddigi korszakok és programok a vallomás szerint nem vezettek eredményre. Mindez felveti a kormányzóképesség kérdését. 

3. A konkrét cselekvési terv a távoli jövőbe vész
 Jelenleg még ismeretlen, hogy a 2008-as kemény költségvetési korlátok közepette a most bejelentett intézkedések finanszírozása miből és mikor valósulhat meg. Erre ugyan hallottunk utalást a beszédbe (hogy majd 2009-ben lesz erre pénz), ám ennek tarthatóságáról – ismerve a politikai osztály részéről megfogalmazott ígéreteket – nem lehetünk feltétlenül meggyőződve. 

4. Baloldali fordulat? 
A Gyurcsány vezette szocialista párt már korábban végrehajtott egy piacpárti fordulatot, melynek helyességéről úgy tűnik a megszólaló maga sincs meggyőződve. Amennyiben ezt egy a neoliberális logikával szakító valódi baloldali fordulat fogja követni, az vélhetően a társadalom széles köreinek támogatottságát érheti el. Ám ezek egyelőre csak szavak.

5. Belső feszültségeket magában foglaló program
 A program átgondolatlanságából adódóan koherencia-zavarokkal küszködik. Egyrészt, az a hárommillió létminimum közelében élő polgár, akik felemelkedésért a miniszterelnök beszédével harcba száll, képtelen a kormányfő által megnevezett akár pár tízezer forintot kitevő összeget kiszakítani a családi költségvetésből. 

Másrészt, ez a társadalmi támogatottságot vélhetően növelni képes ötlet nem számol azzal a ténnyel, hogy a magyar állami vagyon több mint 90 százaléka eddig úgy került magánosításra, hogy a politikai osztály a társadalom széles köreit kizárta abból. Álláspontunk szerint ugyanakkor a kormányfő szándéka nem kizárólag szociális érzékenyégből fakad. 

Nem zárható ki, hogy Gyurcsány most megfogalmazott javaslataival csupán a kormány jövőbeni privatizációs terveihez kíván társadalmi támogatottságot szerezni. Ráadásul a miniszterelnök ezzel az ötlettel úgy lehet képes népszerűségének növelni, hogy az uniós intézmények rosszallását sem váltja ki a konvergencia program fellazításával.
 
6. A politikai felelősség elkenése
 A rendszerváltás valódi fundamentumához való visszatérés azt sugallja, hogy az elmúlt időszakban a politikai elit egészét felelősség terheli a kialakult állapotokért. Ez a kormányfői helyzetértékelés azonban megfeledkezik arról a tényről, hogy közel hat éve szocialista-liberális kormánya van Magyarországnak. Ezért a felhalmozódott kudarcokért egyértelműen a koalíciós pártokat terheli a felelősség. 

7. Az elszámoltathatóság problémája
 A 2002 óta regnáló baloldali kormány hat év alatt közel 10 új programot jelentett be, ám eltekintve a Medgyessy kormány 100 napos intézkedéseitől, ezekből kevés teljesült. Felmerül tehát a kérdés, hogy a mostani Gyurcsány-beszédben – amely semmilyen garanciális elemet nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy miképpen válhatnak valóra a tézispontok – a megfogalmazott javaslatok teljesülésének mi a valódi realitása.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.