Pandémia
Rusvai a majomhimlőről: aggódni nem kell, de néhány esetben halálos is lehet
Ennél a betegségnél pedig az a baj, hogy viszonylag hosszú a lappangási ideje.
2022.05.24 07:53ma.huAggódni nem kell, de néhány esetben halálos is lehet - mondta Rusvai Miklós a majomhimlőről. A virológus arról is beszélt, akik megkapták a fekete himlő elleni oltást, azok 90 százalékban védettek a majomhimlő ellen is. Erre a vakcinációra azonban '79 óta nem kerül sor, tehát a 40 év alattiak a leginkább veszélyeztetettek most. Rusvai Miklós az ATV Start című műsorában azt is elárulta, mikor tehetik ismét kötelezővé a fekete himlő elleni oltást.
"Messze nem olyan ragályos" - hasonlította össze a covid-járvánnyal a majomhimlőt a szakember, aki szerint nem kell annyira tartani a terjedésétől. Hozzátette: "Ugyanakkor ez is egy nagyon csúnya betegség, adott esetben súlyos, néhány esetben pedig halálos kimenetelű is lehet".
Százalékos arányban kifejezve ez attól is függ, hogy melyik törzsről beszélünk - mondta. "Különböző változatok léteznek: van, amelyiknél 1 százalékos a halálozás, és olyan is, amelyiknél 10 százalékos. Szerencsére Európában úgy tűnik, hogy egyelőre az enyhébb változat terjed, tehát ennek olyan 1-3 százalékos a halálozási rátája" - tette hozzá.
"Akik megkaptuk gyerekkorunkban a fekete himlő elleni védőoltást - amit a felkarunkba skarifikáltak -, azok 90 százalékban védettek a majomhimlő ellen is" - válaszolt a kérdésre a virológus.
Hangsúlyozta: "Éppen ezért kezdett el most terjedni, és éppen ezért a fiatal korosztályban, mert a fekete himlő elleni vakcinázást Európában megszüntették. Magyarországon 1979-ben, más országokban a 80-as évek elején, de mindenesetre sehol a világon nem immunizálnak már".
Rusvai Miklós elmondása szerint a védőoltás újbóli bevezetése mindenképpen egy nagyobb szervezeti döntést igényel.
"És még csak nem is kormányzati döntésről beszélek, mivel Magyarországnak nincsen stratégiai tartaléka a fekete himlő elleni oltásból - bár Európában létezik ilyen. Tehát van egy központi vakcinabank, ahol tárolnak megfelelő mennyiséget ebből, de ehhez összeurópai döntésre van szükség. Sőt, én úgy gondolom, hogy WHO vagy az ECDC - az Európai Járványügyi Hivatal - döntése kell, ahhoz hogy akár csak gócoltást is engedélyezzenek, ha valahol nagyobb számban is felüti a fejét a betegség" - fogalmazott.
A virológus szerint erre akkor kerülhet sor, ha már többszáz megbetegedést észleltek.
"Most nagyjából száz feletti esetszámnál tartunk, ha a gyanús vagy az erősen gyanús eseteket is hozzáveszem. Ennél a betegségnél pedig az a baj, hogy viszonylag hosszú a lappangási ideje. Tehát úgy tünetmentes, de már fertőzőképes az egyén, hogy ez a fázis akár egy-két hétig is eltarthat" - mondta.