Koronavírus-járvány

Gulyás: szombaton nyithatnak a teraszok

Az újranyitást a beoltottak számához kötötték.

2021.04.22 11:13MTI

Valószínűleg pénteken elérhető lesz a 3,5 millió beoltott, és az ezt követő napon, szombaton kinyithatnak a teraszok - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki online sajtótájékoztatóján.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: a teraszok este fél 10-ig lehetnek majd nyitva, ahogy az üzletek. Egyúttal este 11 órára módosul a kijárási tilalom kezdete - közölte.

A vendéglátóhelyek újraindulása az első lépés a szabadság visszanyerése felé, és remélhetőleg ezt követően gyorsan tovább lehet lépni, hiszen jelentős mennyiségű oltóanyag érkezik az országba - közölte.

A kormány mindent megtesz a kieső Janssen-vakcinák pótlására, a következő egy hétben egymillió kínai vakcina érkezik, 200 ezer adag orosz első oltás jön, és ütemezetten érkezik a második is. A Pfizerből a jövő héten több mint 300 ezer dózist hoznak - tette hozzá.

A tárcavezető kifejtette: az oltóanyagokat a lehető leggyorsabban szeretnék beadni, ami fokozott erőfeszítéseket kíván az egészségügyben dolgozóktól. Fontos, hogy a tömeges oltás akadálytalanul folytatódhasson - mutatott rá.

Közölte: a jövő héten a 4 milliós határt is átlépheti az oltottak száma, és aki most regisztrál oltásra, akár egy-két héten belül megkaphatja a vakcinát.

Arról is beszélt, hogy eddig mintegy 4,4 millióan regisztráltak. A társadalmi immunitáshoz legalább hatmillió beoltott kell - tette hozzá.

A miniszter megjegyezte: most próbálják ki az online foglalási rendszert, akik SMS-t kaptak, online foglalhatnak időpontot az oltásra. Ha ez a rendszer beválik, általánossá tehetik - mondta.

A módosított 2021-es, valamint a 2022-es központi költségvetés is az újraindítás költségvetése lesz - jelentette ki.

Gulyás Gergely közölte, a koronavírus-járvány miatt módosítani kell az idei büdzsét, az erről szóló törvényjavaslat már az Országgyűlés előtt van, néhány héten belül pedig a 2022-es költségvetést is benyújtják.

Az egészségben és az emberéletekben okozott kár mellett a vírus a legnagyobb kárt a gazdaságban okozta - fogalmazott.

Kifejtette: a 2021-es költségvetésben a GDP mintegy 12 százalékának megfelelő, hatezermilliárd forintos alapot hoznak létre, amely azt szolgálja, hogy az egészségügyi veszélyhelyzet mérséklődésével, a társadalmi immunitás megközelítésével a gazdaságot újraindítsák. Jelezte, a 2022-es büdzsében 7000 milliárd forint lesz az újraindításra.

A gazdaság újraindítása a kormány legfontosabb célja, ezért kell mindent megtenni - hangoztatta Gulyás Gergely.

Szerinte ha az Országgyűlés módosítja a 2021-es költségvetést és elfogadja a 2022-es büdzsét, akkor ezek a gazdaságnak kellő kapaszkodót adnak, hogy a növekedés már idén elinduljon és jelentős legyen.

A miniszter a biztató jelek között említette, hogy márciusban 66 ezerrel dolgoztak többen, mint februárban. Véleménye szerint 10 ezer munkahely kell ahhoz, hogy tartani tudják azt a vállalásukat, hogy minden olyan munkahelyet helyreállítanak, amit a vírus megszüntet.

Kitért arra, hogy az újrainduló vendéglátóhelyeknek - a teraszok kinyitásától függetlenül - májusra is jár a bértámogatás.

A bértámogatások kifizetését gyorsnak, hatékonynak és gördülékenynek minősítette. Eddig 72 milliárd 153 millió forint támogatást ítéltek meg és 71 milliárd 696 millió forintot fizettek ki - ismertette.

A kormány értékelése szerint helyes volt, hogy hétfőn újra kinyitottak az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatai - közölte.

Azt mondta, hogy az óvodások 60, az alsó tagozatosok 75 százaléka tért vissza az intézményekbe, és ez az arány napról napra növekszik. A tanárok és a szülők józanságát dicséri, hogy ilyen nagy számban jelentek meg a gyerekek az óvodákban és az alsó tagozaton - tette hozzá.

Nagyon sokan voltak, különösen ellenzéki politikai erők, valamint olyan szakszervezetek, amelyek ellenzéki pártpolitikai tevékenységet folytatnak, akik, amelyek mindent megtettek, hogy bizonytalanságot és félelmet keltsenek az óvodák, iskolák újranyitása miatt - mondta.

A miniszter közölte, a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló, a parlament előtt lévő törvényjavaslat azt a célt szolgálja, hogy az ország cselekvőképessége, a koronavírus-járvány elleni védekezés biztosított maradjon.

Azt mondta, Magyarország az EU legsikeresebb oltási programját hajtja végre, folyamatosan nő a beoltottak száma és csökken a fertőzötteké, de a járvány még nem ért véget, ezért szükséges a veszélyhelyzet meghosszabbítása.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslatban határidő - az őszi parlamenti ülésszak kezdetét követő tizenötödik nap - is szerepel, a korábbi ellenzéki kritikákra tekintettel.

Hozzátette: a kormány, ha már nincs szükség a veszélyhelyzetben alkalmazható eszközökre, akkor bármikor saját maga is dönthet a veszélyhelyzet megszüntetéséről.

Mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy a veszélyhelyzetet meg lehessen szüntetni, hiszen ez azt jelenti, a járvány véget ért - fogalmazott. Hozzátette: azt az elvi lehetőséget, hogy a kormány a járvány elleni védekezésben hatékony intézkedéseket vezessen be, fenn kell tartani addig, amíg a vírus velünk van.

Szomorúságának adott hangot, hogy nem tudtak politikai egységet létrehozni a védekezés legfontosabb kérdéseiben.

Elmondta, nem csodálkoznak azon, hogy az ellenzék nem akarja támogatni a veszélyhelyzet meghosszabbítását, mégis a támogatás megfontolására kéri őket.

Az nem politikai teljesítmény, hogy a védekezés időszakában álhírekkel és kamuvideókkal próbálják meg lejáratni az egészségügyet, hogy az ellenzék a mai napig támadja a vakcinákat, és hogy az Országgyűlés előtt van egy olyan határozati javaslat, amely éppen a leghatékonyabb és a legjobb eredményeket mutató vakcinákat tiltaná be - hangoztatta. Azt kérte, a baloldal hagyjon fel az oltásellenességgel.

A Fudan Egyetemről és a diákvárosról szólva kiemelte: a magyar felsőoktatás minőségének javítása közös érdek, és eddig olyan politikai célkitűzés volt, amelyet senki nem vitatott. Ezt szolgája az is, hogy a magyar helyreállítási tervben, amelyet az Európai Uniónak kell bemutatni, és amelyre az EU támogatást és részben hitelt is hajlandó adni, a felsőoktatás is a lehető legnagyobb súllyal szerepel.

Szólt arról is, a kapcsolat a Fudan Egyetemmel nem új, a Corvinus Egyetemnek évek óta van velük közös kurzusa.

Mint mondta, Magyarország szívesen lát bármilyen, a világ első ötven egyeteme között szereplő, akár amerikai, angol vagy kínai egyetemet. A CEU-val sem az volt a baj, hogy Soros György egyeteme, hanem hogy úgy adott amerikai diplomát, hogy Amerikában semmilyen oktatási tevékenységet nem folytatott, ezért "valójában diplomagyár" volt.

Kitért arra is: a kormány a korábban a fővárossal kötött megállapodás minden elemét betartja, és bízik abban, hogy a főváros, Ferencváros és Csepel is be fogja azt tartani.

Hangsúlyozta: a diákvárosban legalább annyi vagy még az ígértnél is több hely áll majd a Budapesten tanuló egyetemisták rendelkezésére, függetlenül attól, hogy a Fudan vagy más egyetem hallgatói.

Az egységes és gyors kivitelezést szolgálja, hogy a Fudan Egyetem és a diákváros kivitelezése "egy kézbe", a felsőoktatásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) kerül. Hozzátette: Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára a tervezés folyamatát elvégezte, és továbbra is hozzá tartozik majd a diákváros környezete. Emellett más jelentős fővárosi fejlesztésekért is felel majd, amelyeket a következő napokban hoznak nyilvánosságra.

Arra a kérdésre, hogy mikor látogathatják egymást a határ két oldalán élő magyar családok tagjai, Gulyás Gergely azt felelte, tudják hogy ez probléma, de mivel a környező országokban nem olyan magas a beoltottak aránya, mit Magyarországon, ezért amíg Magyarországon a társadalmi védettség nincs meg, addig óvatosak a határok megnyitásával. De a határzárak enyhítésének első lépese lesz a magyar állampolgárok ki- és bejárásának biztosítása nemcsak munkavégzés, hanem rokonlátogatás céljából is.

A nyári külföldi utazásokról azt mondta, a kormány álláspontja, hogy aki be van oltva, az akárhova utazik, lényegesen nagyobb biztonságban van, mint aki Magyarországon nem mozdul ki a saját lakóhelyéről, de nem oltatja be magát.

Arra a kérdésre, hogy mit kezd majd a kormány az esetleges vakcinafelesleggel, Gulyás Gergely azt mondta, "a vakcinafelesleg egyelőre ismeretlen kategória, csak kívánhatjuk hogy legyen".

Azt mondta: az oltásellenes, bizalmatlanságot gerjesztő kampánynak hinni életveszélyt hordoz magában. Kiemelte: a koronavírusos elhunytak átlagéletkora továbbra is 70 év felett van. Bár az elhunytak 75 százaléka továbbra is 65 év feletti, további 20 százalékot az 50-65 év közötti korosztály tesz ki, ami azt mutatja, hogy a középkorosztály is veszélyeztetett.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: minden Magyarországon vizsgált, engedélyezett és forgalomban levő oltás komoly védettséget jelent.

A közelmúlt ellenzéki botrányairól a miniszter megjegyezte: Magyarországon szólásszabadság van, ami azt jelenti, hogy "butaságokat is lehet következmények nélkül beszélni", de a vizsgálatok lefolytatása nem tartozik a kormány hatáskörébe.

Az ellenzéki előválasztásról úgy fogalmazott: az ellenzék saját szabad döntése, hogy a jövő évi választásokon miként indul. Ők azt a döntést hozták, a 2010 előtt egyszer már az országot tönkretevő és csődbe vivő erőkkel kötnek szövetséget, és nem csupán a szélsőballal, hanem a szélsőjobbal is koalícióra lépnek - mondta.

Gulyás Gergely közölte: a nyitási menetrendet eddig is igyekezett tartani a kormány, a négymillió beoltott utáni intézkedésekről a miniszterelnök ad tájékoztatást a következő napokban.

Örömét fejezte ki, hogy meghiúsul az Európai Szuperliga. A kezdeményezést Gulyás Gergely egy gazdasági kísérletnek nevezte arra, hogy a leggazdagabb klubok elszakadjanak a saját nemzeti bajnokságaiktól és egy olyan szuperligát hozzanak létre, amelynek az a nemzeti karaktere is megszűnik, amely az európai labdarúgást a második világháború óta jellemezte.

Közölte: Ausztriában azért tesztelnek sokat, mert nincs elég vakcina, de Magyarország hamarosan olyan helyzetben lesz, hogy folyamatosan tudják oltani a regisztráltakat. Nem a teszt, hanem az oltás a megoldás - jelentette ki.

Megjegyezte: nem igaz, hogy a járvány ideje alatt leállt volna a daganatos betegek ellátása Pécsett.

Azt is elmondta, hogy a lélegeztetőgépek mindvégig megfelelő számban álltak rendelkezésre, és jól működnek, a lehető legmodernebb gépek adottak a gyógyításhoz.

Az ideológiai vitákat és az egészségügyi védekezést el kell választani egymástól, ezt mutatja a vakcinabeszerzés kérdése is Európában, de a magyar kormány nem követte el ezt a hibát - magyarázta. Hozzátette: ha az általános gazdasági kérdésekben nincs gond a Kínával folytatott együttműködéssel, akkor az egészségügy területén sem lehet.

Gulyás Gergely kifejtette: Magyarország kormányzati, európai uniós és V4-es szinten is kifejezte szolidaritását Csehországgal, közös nyilatkozatban biztosította az országot a támogatásáról.

A Dunaferr ügyéről azt mondta: kár volt a baloldalnak privatizálnia, különben most más eszközei lennének a kormánynak.

A kispesti baloldali korrupciós botrányokról közölte: ha a baloldal közpénz közelébe kerül, akkor újabb korrupciós ügyek lesznek.

A minisztert kérdezték a magyarországi zsidó szervezetek közötti vitáról, és arról, hogy mennyire tarják jogilag megalapozottnak egy jeruzsálemi vallási bíróság majdani döntését a kormány és egy zsidó szervezet között. Gulyás Gergely azt felelte, a kormány eddig sem vett részt egyházak, vallási szervezetek vitájában, és ezt követően sem fog. Az ítéletek elismerésére vonatkozó nemzetközi szabályok pedig ismertek, a kormány azoknak megfelelően fog eljárni.

Az orosz-ukrán viszályról szólva elmondta: Magyarország a Krím orosz annexiója után kifejezte szolidaritását az ukrán állammal, támogatta az EU Oroszországgal szembeni szankcióit, a visegrádi országok kormányfőivel együtt a magyar miniszterelnök az elsők között ítélte el az orosz agressziót. Ugyanakkor Magyarország és Ukrajna kapcsolatát beárnyékolja, hogy Ukrajna drámaian korlátozza a magyar közösség anyanyelvű oktatáshoz való jogát. Ezért az államközi kapcsolatok nem jók, és Magyarország ezért blokkolja az uniós tagállamok közül egyedüliként Ukrajna csatlakozási megállapodását a NATO-val.

Közölte, a kormány nem döntött arról, hogy nemzeti ünnep legyen június 19-e. Hozzátette ugyanakkor: értékelik a Civil Összefogás Fórum kezdeményezését, és valóban a magyar történelem fontos napja 1991. június 19-e, amikor az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarországot.

A CNN napokban nyilvánosságra került rejtett kamerás felvételét úgy értékelte, a lebukásból látszik, hogy a CNN-nél is a balliberális propaganda érvényesül, de megítélése szerint ebben nincs semmi meglepő, aki az amerikai választások idején nézte a csatornát, annak egyértelmű volt, hogy nem tájékoztatási fórumot lát, hanem propagandacsatornát. Megjegyezte, a magyarországi balliberális sajtó semmivel nem rosszabb, mint a brit vagy az amerikai.

Arról, hogy az Amnesty International támadta a dán kormányfőt, amiért csak azoknak a bevándorló családoknak tervez állami támogatást adni, akiknek a gyerekei eljárnak a dán szokásokat és a keresztény ünnepeket bemutató foglalkozásokra, a miniszter azt mondta, nem a véleménynyilvánítással van baj, hanem a bevándorlás és ezzel együtt a párhuzamos kultúrák létrejöttének támogatásával.

A tárcavezető szerint vakcinaügyben Magyarország rosszul állna és lényegesen többen halnának meg, ha nem szerzett volna be a kormány keletről is vakcinákat. Azok a pártok, amelyek egykor a Moszkvához való feltétlen lojalitást hangsúlyozták, most ugyanígy viszonyulnak Brüsszelhez, ez a reflexszerű internacionalizmus határozza meg mindennapi cselekvésüket, és Dobrev Klára (DK) az egyik iskolapéldája ennek a hozzáállásnak - mondta.

Arról is beszélt: a kormány célja az, hogy legyenek nyári táborok, ezekről - talán május második felében - a járványügyi adatokat mérlegelve lehet dönteni.

Az eddigi adatokat ismertetve azt mondta: a már legalább egyszer beoltottaknak egy százaléka kapta el a koronavírust, és tüneteik is lényegesen enyhébbek. A második oltást követően még jobbak az adatok - tette hozzá.

A közterületeken továbbra is indokolt a maszkhasználat, a vendéglátóteraszokon csak azért nem, mert ott az emberek fogyasztani fognak - magyarázta Gulyás Gergely. Az éttermek zárt terében - például ha mosdóra megy valaki - azonban fel kell venni a maszkot - hívta fel a figyelmet.

A minimálbér adómentességét sürgető szocialista javaslatra közölte, az MSZP nyolc évig volt kormányon, ezalatt a nyolc év alatt a minimálbért 23 ezer forinttal emelték, ehhez képest a mostani kormány a következő választások időpontjára több mint 100 ezer forinttal emeli meg a minimálbért.

Szerinte az adómentesség nem hoz olyan sokat, mint a folyamatos, kitartó minimálbéremelés.

A június közepi labdarúgó Európa-bajnokság nézőszámát firtató kérdést a miniszter idő előttinek tartotta, majd hozzátette: Magyarországon május végére "mindenkit be tudnak oltani", vagyis egy társadalmi védettséggel rendelkező országban lehet Eb-t rendezni.

A védettségi igazolvánnyal kapcsolatban kiemelte, azokat nem érheti hátrány, akiknek azért nincs igazolványa, mert nem oltathatják be magukat, de ez csak a 18 év alattiakra vonatkozik.

Elmondta, az igazolványt az első oltás után 6-10 nappal kapják meg az érintettek. Közölte, a második oltás után alakul ki a legnagyobb védettség, de az érdemi kockázatcsökkenés már az első oltás után megtörténik.

Jelezte, az igazolványhoz kapcsolódó jogosultságokról a héten döntenek, a döntést a miniszterelnök ismerteti.

A beadott vakcinák hatékonyságát vizsgáló magyar kutatásokról Gulyás Gergely közölte, a végeredményt nyilvánosságra fogják hozni. Hozzátette: az adatok alapján a Sinopharm jobb, mint a Pfizer, a Szputnyik a legjobb az összes oltóanyag közül. Mindegyik vakcina rendkívül hatékony és mindegyikre lehet azt mondani, hogy aki az oltást megkapta - már az első oltás után is - , azok legfeljebb egy százalékánál vannak a koronavírusnak tünetei - mondta.

Arra a kérdésre, várható-e a 2022-es választásokig még több közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozása, Gulyás Gergely közölte, a Fidesz-KDNP választási győzelemre készül és a választásokhoz nincs köze az egyetemi modellváltásnak. Az egyetemek átalakítása feltétlenül szükséges az ország versenyképességének biztosításához - mondta.

Értékelése szerint az akadémiai szabadság kiteljesítését jelenti, hogy az irányítási és felügyeleti jogot nem a kormány gyakorolja. Hozzátette: közérdekű, ha úgy tetszik, közalapítványokról van szó, ezért az alapítványok vagyona csak közcélra, oktatási tevékenységre fordítható és "nem válik magánvagyonná semmilyen formában".

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.