Koronavírus-járvány

Szakdolgozói kamara: van, hogy az egészségügyi dolgozók sírva kezdik vagy fejezik be a műszakot

A fizikai terhek mellett a lelki terhek a legnehezebbek.

2021.04.01 09:48ma.hu

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói kamara elnöke szerint a fizikai terhek mellett a lelki terhek a legnehezebbek, sok kollégájuk ugyanis olyan helyzeteket él át a kórházakban, ahol már nem tudnak segíteni. Az sem ritka, hogy olyan dolgozók találkoznak nap mint nap a halállal, akik eddig olyan munkakörnyezetben dolgoztak, ahol ez nem volt megszokott.

Balogh Zoltán az ATV Start című műsorában azt mondta: a dolgozók egyre jobban kiégnek, hallanak olyanról is, hogy egy-egy kolléga sírva megy be dolgozni, vagy akár sírva fejezi be a műszakját. Volt olyan eset is, hogy emiatt valakit műszak közben le kellett váltani. Éppen ezért nagy segítségre van most szükség, a kamarai elnök szerint ugyanis ez a trauma most is nagy probléma, de ha kilábalunk ebből a járványból, még utána is hónapok kellhetnek ahhoz, hogy az egészségügyi dolgozók ezt feldolgozzák.

Arra a kérdésre, hogy mit mutatnak Kásler Miklósnak, ha őt kérnék fel, hogy mutassa meg a legleterheltebb területeket az emberi erőforrások miniszterének, Balogh Zoltán azt mondta: a háttérosztáylokat mutatná meg.

Az intenzív ellátásban is fokozatosan növekvő terhek vannak, már több beteg jut egy-egy dolgozóra, mint korábban, de a háttérellátási területeken - azokon a Covid-osztályokon, ahová az intenzív ellátás előtt vagy után kerülnek a betegek - talán még nagyobb teher van a dolgozókon.

Balogh Zoltán úgy fogalmazott: nagyon gyenge láncszem az egészségügyi dolgozó a mostani rendszerben, ugyanis kevesen vannak, és akik a végeken dolgoznak, ők sokszor akár 24 órás szolgálatot is kell, hogy ellássanak, sőt, előfordul, hogy csak órákkal a műszak kezdete előtt derül ki, hogy nekik aznap dolgozniuk kell.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói kamara elnöke hangsúlyozta: tényeket kell közölni, hogy az egészségügyi dolgozók hányan vannak, milyen munkaterheléssel dolgoznak. Van olyan, hogy egy dolgozó akár 20 műszakot is lehúz egy hónapban, de Balogh Zoltán beszélt egy családanyával, aki 13 folyamatos műszak után tudott csak szabadnapra menni. Rámutatott, hogy az oltópontok személyzete is a kórházi személyzetből alakul ki, szerinte ide is kellene háttérszemélyzet, akit át lehet irányítani. Balogh Zoltán úgy látja, akár a járóbeteg ellátásból is kellene ide kollégákat átvezényelni, de az önkéntes segítőkre is szükség lenne. Emellett a már nyugdíjas kollégák is sokat segíthetnének, ha néhány órában vissza tudnának menni - a kamarai elnök szerint ilyen előfordul, őt is hívták már nyugdíjas dolgozók, hogy tudnának munkát vállalni.

Balogh Zoltán azt mondta, azokban az országokban, ahol az ápolási szakemberek száma magasabb, tanulmányok mutatták ki, hogy a halálozási mutatók alacsonyabbak. Ágyakból, lélegeztetőgépekből itthon van elég, de a hadra fogható szakemberekből kevés van.

A szakember szerint az egészségügyi dolgozók éppen most kapják a legkevesebb figyelmet, pedig sok mindenben kellene nekik segíteni, például akár az étkezésben vagy az utazásban, illetve hogy tényleg tudjanak pihenni, amikor szabadnapjuk van. Balogh Zoltán hangsúlyozta: a dolgozóknak egy jövőképet kellene mutatni, a szakdolgozói bérrendezést ezért előbbre kellene hozni. Szerinte ha ez nem történik meg, nem lesz olyan fiatal, aki olyan munkakörnyezetbe vágyna, ahol nagy teher van rajta, de szerényebb az ellentételezés.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.