Országgyűlés

Oktatásról, biztonságról, migrációról interpellálták diákok a kormány képviselőit a Parlamentben

Oktatásról, biztonságról, migrációról interpellálták a diákok a kormány képviselőit hétfőn a Parlamentben, a IX. Gyermek és Ifjúsági Országgyűlésen.

2019.10.29 00:30MTI

Kövér László házelnök a program házigazdájaként ismertette, hogy az Országgyűlésben a parlamenti képviselőknek lehetőségük van konkrét kérdésekben tájékoztatást kérniük a kormánytól, illetve kritikai észrevételeket is tehetnek.

A gyermekek világnapjának megünneplésére az Országgyűlés és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat pályázatot hirdetett 8-18 év közötti gyerekek részére, akiknek arra kellett válaszolniuk, hogy milyen kérdést intéznének a miniszterekhez, ha képviselők lennének. Magyarországi településekről és a határon túlról háromszázhatvan iskolást hívtak meg az ünnepségre, akik közül több tucatnyian személyesen is feltehették kérdésüket.

A nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztost egyebek mellett arról kérdezték, hogy mit tesz a kormány annak érdekében, hogy az erdélyi települések ne néptelenedjenek el. Válaszában Szilágyi Péter kifejtette: cél az, hogy a külhoni magyarok helyben tanulhassanak. A kormány 2010 óta nem határokban, hanem nemzetekben gondolkodik, 3000 külhoni szervezetet támogat - mondta.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára arról beszélt, előkészítés alatt áll egy olyan stratégia, amely 2021-2030 között jelöli ki a kutatás-fejlesztés és az innováció legfőbb irányait. Beszélt arról is, hogy tavaly fogadta el az Országgyűlés a nemzeti éghajlatvédelmi stratégiát, amely szemléletformáló és oktatási intézkedéseket is rögzít, és a fiatalok a kiemelt célcsoportja.

Az internet helyes használatával kapcsolatban felidézte: a kormány 2016-ban fogadta el a digitális gyermekvédelmi stratégiát, az optimális használat ugyanakkor életkor- és személyiségfüggő, abban a családnak, a pedagógusoknak, de még a kortárs diákoknak is felelősségük van. Az informatikai fejlesztésekről szólva azt mondta: két év alatt megduplázták az iskolákban elérhető sávszélességet, informatikai eszközöket vásárolnak az iskolák számára, új digitális tananyagok is készülnek.

A hiányszakmákkal kapcsolatos felvetésre Schanda Tamás azt mondta: programokkal segítik a szakmák megismerhetőségét, ilyen például a nyitott gyárak éjszakája, de tájékoztató kiadványok, honlapok is rendelkezésre állnak.

Járai Zsigmond, a csángó-magyar együttműködés miniszterelnöki megbízottja egy csángó diák kérdésére azt hangoztatta: a Kárpátokon túl élő csángó magyarokat a magyarság részének tekinti a kormány, és mindaddig támogatja őket, ameddig ez szükséges és lehetséges.

A köznevelésért felelős államtitkárt többek közt arról faggatták, miért nem jár a szülőknek a családi pótlék az első diploma megszerzéséig. Maruzsa Zoltán azt mondta: ugyanúgy támogatják a felsőoktatásban részt vevőket, mint a kiskorúakat, csak esetükben nem a szülők, hanem a fiatal felnőttek kaphatnak ösztöndíjat, az erre fordítható keretösszeget pedig az elmúlt időszakban jelentősen növelték.

Arra a kérdésre, hogy miért nem teszik kötelezővé, hogy minden általános iskolás megtanuljon úszni, azt mondta: a kormány egyetért a felvetéssel, és nagyon kevés olyan hely van Magyarországon, ahol nincs uszoda. Eddig 20 tanuszodát adtak át, 26 kialakítás alatt áll, további 6 esetben keresik még a tervezett létesítmény helyszínét. Célnak nevezte, hogy még ebben a ciklusban minden járásban rendelkezésre álljon tanuszoda.

Arra a felvetésre, miért nem lehet természettudományos tárgyakból előre hozott érettségit tenni, Maruzsa Zoltán azt mondta: múlt héten fogadták el azt a rendeletmódosítást, amely bővíti az előre hozott érettségik lehetőségét, ezt várhatóan hamarosan kihirdetik.

Az egyik diák a KRESZ iskolai oktatását kifogásolta, mire Maruzsa Zoltán felidézte: tavaly nyár óta visszatérítik a tanfolyami képzések díját, ha sikeres a vizsga. Tantervi oktatását ugyanakkor nem támogatják a KRESZ-nek, az ugyanis plusz tanórát jelentene, a tanfolyami jellegű felkészülés célravezetőbb.

A nyelvoktatással összefüggésben a jövő évtől induló programokat emelte ki: az angol-, francia-, némettanárok anyanyelvi környezetű továbbképzését, valamint a 9. és 11. évfolyamos diákok kéthetes nyári külföldi nyelvtanulási lehetőségét.

Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkárt többek közt a Terrorelhárítási Központ felszereléseiről faggatták. Ő megjegyezte, hogy bár pontos listát nemzetbiztonsági okból nem mondhat, de a szervezet minden olyan eszközzel rendelkezik, amellyel valamennyiünk biztonságát tudják szavatolni. Szintén tőle tudakolta egy diák, mi történne, ha nagyobb számban mégis bejutnának migránsok az országba. A parlamenti államtitkár közölte, Magyarország cselekedne; eddig is megvédték az ország határait, a visegrádi országokkal együtt erre képesek a továbbiakban is.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Belépés és regisztráció

Pattanjunk fel! - Csurgó és Abasár

Csurgó egy 5300 lelket számláló kisváros Belső-Somogy, Zalai-dombság, és a Dráva vidék - találkozásánál, történelme egészen az államalapításig nyúlik vissza.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.