Jogsegély

A Magyar Szakszervezeti Szövetség az Európai Bizottsághoz fordult a munkatörvénykönyvének módosítása miatt

A szakszervezet szerint ez a lépés egyúttal azt is mutatja, hogy a magyar kormány meglehetősen sajátos módon értelmezi az európai közösségi norma minimumszabályait.

2019.02.04 02:25MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az Európai Bizottsághoz fordult a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) a munka törvénykönyvének a túlmunka szabályait érintő módosításai miatt, mert azok a szakszervezet álláspontja szerint sérthetik a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló uniós irányelv rendelkezéseit - közölte a munkavállalói érdekképviselet pénteken az MTI-vel.

Kordás László a MaSzSz elnöke az ügyben levélben fordult Joost Kortéhoz az Európai Bizottság Foglalkoztatás-, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának a vezetőjéhez, amelyben azt kérte, hogy a bizottság illetékes szervezetei vizsgálják meg, a jelzett törvénymódosítás mennyiben felel meg az EU jogrendjének és azon belül a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló uniós irányelvnek.

A szakszervezet közleményében felidézte, a magyar Parlament 2018. december 12-én szavazta meg a munka törvénykönyve módosítását, amely 2019. január 1-jével lépett hatályba. A módosítás nyomán a munkaidőkeretet 36 hónap átlagában kell figyelembe venni, és csak utána kell elszámolni a dolgozóval. Így előfordulhat, hogy a napi és heti kötelező munkaidőnek, heti pihenőidőnek csak a munkaidőkeret átlagában kell érvényesülnie, és a túlmunkával kapcsolatos költségeket csak három év után kell rendezni.

Kiemelték, hogy a törvény módosítása ugyanakkor szétválasztja a munkaidőkeret hosszát - ami 36 hónapra nő -, valamint a heti 48 órás maximális munkaidő számítására irányadó referencia időszakot, amely marad 12 hónap. A jogalkotó a MaSzSz álláspontja szerint így kívánt megfelelni a vonatkozó uniós irányelv tételes jogi rendelkezéseinek. A szakszervezet szerint ez a lépés egyúttal azt is mutatja, hogy a magyar kormány meglehetősen sajátos módon értelmezi az európai közösségi norma minimumszabályait

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a munka törvénykönyvének módosítása sérti a munkaidő-irányelv rendelkezéseit, és a gyakorlatban ez a túlzottan hosszú időtartam (36 hónap) a munkavállalóra terheli a túlmunka elszámolásának kockázatát, és a jelenleginél is súlyosabb helyzetbe hozza a munkavállalót a munkaidőkeret lejárta előtti munkaviszony - illetve a vállalkozás - megszűnésének egyes eseteiben.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.