Munkaképessêg

7 évvel emelkedhet Magyarországon a nyugdíjkorhatár

Legalábbis ha így csökken a munkaerő.

2018.06.05 07:13ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Míg 1980-ban még 20 65 éves vagy a feletti korú jutott 100 aktív korúra, a következő 35 évre vonatkozó becslés szerint már 53 időskorú jut 100 dolgozó korúra az OECD országokban. Ha a foglalkoztatottság nem nő érdemben, az elöregedés jelentősen visszavetheti a nyugdíjas kori életszínvonalat. Egy friss tanulmány szerint a nyugdíjkorhatár emelése megoldást jelenthet, Magyarországon például a 2015-2050 közötti időszakban a korhatár mintegy 7 évvel történő kitolása mellett, de önmagában a korhatár-emelés kevés: jelentős változásra van szükség a munkaerőpiacon, például a nők munkaerő-piaci aktivitásának növelésével, különben marad a magasabb nyugdíjjárulék, magasabb adók és egy folyamatosan deficites nyugdíjköltségvetés - írja a portfolio.hu.

Egy friss, a társadalom elöregedéséről és a munkaerőhiány közti kapcsolatról szóló elemzésben a szerzők arra mutatnak rá, hogy a társadalom elöregedése egy gyorsuló, hosszú távú folyamat. Ha ezt az időskori függőségi rátával szemléltetjük (a 65 évesek vagy a felettiek aránya a dolgozó, 20-64 közöttiekre vetítve), akkor azt látni, hogy az OECD országok átlagában 1980-ban még 20 65 éves vagy a feletti korú jutott 100 aktív korúra, ez az arány 2015-re már 40%-kal emelkedett, tehát 28 időskorú jutott 100 aktív korúra.

A következő 35 évre vonatkozó becslés szerint pedig már 53 időskorú jut 100 dolgozó korúra, ami további 90%-os növekedés.

Annak ellenére, hogy az időskori függőségi rátában volt egy emelkedés, a teljes függőségi ráta az OECD-ben az 1980-ban mért 0,8-ról 0,65-re csökkent 2015-re. Ennek egyik fő oka az 1990-es években a termékenységben látott erőteljes visszaesés, ami a 20 évesek vagy annál fiatalabbak számának relatív csökkenését eredményezte. A tanulmány szerzői szerint a 100 aktív korúra jutó fiatalok száma a következő évtizedekben valamelyest stabilan megmarad a 40-nél, hacsak a termékenységben nem történik valami jelentős változás, ami a teljes függőségi ráta drasztikus emelkedését okozhatja.

Ha a foglalkoztatottság, ezen belül is az időskorúak foglalkoztatottsága nem emelkedik, akkor ezek a demográfiai irányok ceteris paribus (minden más változatlansága esetén) jelentősen visszavethetik a nyugdíjas kori életszínvonalat.

Magyarországon nagyjából 7 évvel kellene megemelni a nyugdíjkorhatárt

Országfüggő, hogy hol mekkora korhatáremelésre lenne szükség ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta fenntartható legyen.
-1 Finnországban és Svédországban például ehhez 4,5 évvel kellene megemelni a nyugdíjkorhatárt, míg
- Chilében, Mexikóban vagy Spanyolországban már 11,5 évvel.
- Dél-Koreában a társadalom meglehetősen gyors ütemű elöregedése miatt már 15,5 évnyi emelésre lenne szükség, és
- Dánia az egyetlen a vizsgált országok között, ahol a már bevezetett korhatár-emelési lépések meghaladják azt, amire szükség lenne az időskori függőségi ráta stabilizálásához.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.