Első rész

'Hinni valamiben még nem jelenti a megoldást, de lehet a megoldás kezdete'

Dechertné Gelencsér Anna, a Gyermekszempont intézményvezetőjének gondolatai a hagyományos és az alternatív oktatás hátterében húzódó különbségekről.

2018.05.02 16:07Írta: Felcser Krisztina - Fotók: Magyar Márton

A Gyermekszempont Általános Iskola pedagógiai koncepciója egyedülálló az országban. Az innováció lényege, hogy egy tanuló szervezet előnyeit - mely a nagyvállalatoknál régóta sikerrel bevett gyakorlat - az iskola saját környezetébe adaptálta. Az iskola célja világos: olyan gyermekeket nevelni, akik felnőttként önállóan, magabiztosan érvényesülnek a társadalomban, akik képesek előremozdítani saját és környezetük fejlődését is.

A II. kerület kertvárosának egyik impozáns villaépületében működő közösségi iskola jelenleg 60 kisdiák számára nyújt a rendszergondolkodást előtérbe helyező hatékony oktatást. A Gyermekszempontról honlapjuk és az internet is bőséggel kínál információt annak a szülőnek, aki gyermekét holisztikus, vagyis az elme, a test és a lélek egységben való fejlesztésére szakosodott iskolába szeretné reggelente bekísérni. Dechertné Gelencsér Anna, az intézményvezetője egy kedves és csinos nő, feleség, és három gyermek édesanyja. Az iskola pedagógiai koncepciója mellett ízig vérig elkötelezett pedagógust hallgatva az ember moroghat, hüledezhet, vagy épp bólogathat... és bizony tanulhat.

A kötelező kerettantervek jelenleg 10%-ban szabják meg az iskolák szabadon felhasználható óraszámát. A hagyományos iskoláknál bevett szokás, hogy ezeket az órákat a már meglévő fő tantárgyaikhoz illesztik. Vagyis ha egy alsós kisgyerek számára heti hét magyar és négy matematika óra van előírva, akkor a rendelkezésre álló két szabad órából egyiket az egyikhez, a másikat a másikhoz csapják.

"Ezt a lehetőséget itt másként használjuk fel: már első osztálytól angol nyelvet tanítunk a gyerekeknek."

Negyedik osztálytól - mikor hivatalosan is képbe kerül az idegen nyelv oktatás - a kapott órakeretet megtartva tovább növeljük azt. A helyi tantervben így relatív magas az angol óraszámunk. Másik bevált trükkünk, hogy a Gyermekszempont egész napos iskola keretében gondolkodva számos olyan szakkörfoglalkozást biztosít, amivel a készségfejlesztésre előírt óraszám megnövelhető.

"Evvel akár duplájára is képesek vagyunk felduzzasztani a készségtárgyak óraszámát. A gyerekek észre sem veszik, hogy iskolai órán vagy a délutáni vizuális foglalkozáson alkotnak."

Ráadásul ezek a programok összességében szülőket tehermentesítő rendszert eredményez. Nem kell suli után a város másik végére loholni zongoraórára vagy karate edzésre akkor, ha délután négyre a gyerekek túl vannak a tananyagon, a házi feladaton, a szakkörökön, ötig pedig összevont ügyeletben vigyáznak rájuk.

Az alkotás ösztönös és állandó örömforrása a gyerekeknek. Testileg-lelkileg töltődnek, javul a koncentrációs készségük, a finommotorikájuk, bátrabbá válik az eszközhasználatuk, és új látásmódokat tapasztalnak meg. A hagyományos iskolarendszer tudást sulykoló - hihetjük, hogy elmélyítő - berendezkedése ezért is kiemelkedően fájó pont nekem. Drasztikusan alacsony a heti két vizuális és egy technika óra, szinte elenyészik az alsó tagozatnak előírt fő tantárgyak óraszáma mellett. Pedig a készség tantárgyak ebben a korban kiemelt helyet kellene kapjanak mert mind a manuális, mind a kreatív készségek erősítésének ebben a korban lenne a helye.

"Számomra fontos a hitelesség. Aki művészetet tanít az legyen egyrészről képzett pedagógus, másrészről maga is művész"

Nem frázispuffogtatás, hogy a Gyermekszempontban hangsúlyos a kreativitás fejlesztése és az emelt szintű művészeti képzés. A keddi színjátszó szakkör népszerűségét például Bede-Fazekas Anna színművésznő vezeti, az iskola kreatív művészeti műhelyében pedig Páris Borival szárnyalnak a gyerekek, aki egy személyben képző- és médiaművész, illetve játéktervező-grafikus. Még a technika órákat is pedagógus-mérnök tanítja. A tanári kar képzett, gyakorlatias hozzáállásának köszönhetően bármi amit az osztály kitalál az meg is valósul. Mert bizony nem egyszer a gyerekek választanak témát amin azután csapatként, motiváltan, akár hetekig is dolgoznak.

"Számomra a pedagógiai koncepciónk eredményességéről a tanárok összetartása, a szülők közössége, a gyerekek fejlődése, az iskola napi atmoszférája ad reprezentatív visszajelzést"

Persze vannak az iskolának saját sikertörténetei. Egyik ezek közül az a 6. osztályos autizmus spektrumzavarral élő diák, aki bő egy éve tagja a közösségnek. Nemrég a két éves rendes szakértői felülvizsgálaton visszaigazolták, hogy mind szövegértésben, mind szociális érzékenységben nagyot fejlődött. Az alsó tagozatban speciális iskolába járt, és a családjától is megkapta azokat a fejlesztéseket amik az integrálódáshoz jó alapot adtak. A kisfiúnak már "csupán" egy eleve inklúzív szemléletű iskolára volt szüksége, és a család ekkor minket választott. Aki belefutott már ilyen helyzetbe tudja, ebből a szemléletből keveset találni.

"A tanintézmény döntéshozói sokszor nem is találkoznak magával a gyerekkel: a kapott papírok alapján utasítják el a felvételt."

Igen, egy alternatív iskolában valóban másként mennek a "dolgok". A gyerekek kisebb nyomás alatt kisebb erőfeszítéssel tanulnak, ami kétkedésre adhat okot a szülőknek. Nem tanul túl keveset ez a gyerek? Nem kéne több leckét feladni? Lehet, hogy lemarad a normához képest? Számomra erre a mostani 6. osztály adott választ. Hatan felvételiztek közülük hatosztályos gimnáziumokba. Többüket szóbeli után kiemelték, hogy jobban teljesített az átlagnál, és mindegyiküket felvették olyan iskolák, mint pl. a Toldy, vagy az AKG.

"Nem mindenkibe farag alapnak határozottságot, önismeretet és önbizalmat az általános iskola. Vajon lehet-e ez hátrány majd az alternatív iskolából kikerülő diákoknak?"

Ez a kérdés is felmerült. Van egy katolikus iskolából idén átiratkozott diákunk, aki szó szerint arra kért, hogy csináljak középiskolát is mert úgy érzi, nem tud majd visszamenni egy hagyományos iskolába. Való igaz. Egyrészről azzal a szemlélettel amit itt megszoknak, a tőlünk kikerülő gyerekeknek jobban át kell gondolnia a középiskola választást. Másrészről viszont tudni kell, hogy a Gyermekszempontban minden gyerek megismeri saját személyes tanulási stílusát. Ez megtámogatja az információk hatékony befogadását, értelmezését, képes saját tanulási protokollt kialakítani. Ez hátrányt jelentene? Nem hiszem. Az önálló gondolkodás, a határozott véleményalkotás, az építő kritika nem jön rosszul ott sem, ahol nem ez lesz a jellemző mindenkire.

Az év közi projektekben megjelenik az esélyegyenlőség, a fogyatékosság témája és az érzékenyítő programokban a gyerekek mindig lelkesek, érdeklődők, őszintén kérdeznek, kíváncsiak. Például mióta megismerték a jelnyelves kommunikációt, többször elcsíptem már közöttük a folyosón és az órákon. Programunkban SNI-s vagyis sajátos nevelési igényű gyerekeket is befogadhatunk,  a mindenkori osztálylétszám 20%-ban. Egy SNI-s diák felvételénél együttes szempont döntésünkben az adott gyerek problémájának súlyossága, az osztály összetétele, és az osztályban tanító tanár kompetenciája.

Sokszor sok mindenben közösen határozunk a szülőkkel, a Gyermek-Szülő-Pedagógus hármasa nálunk nem csak szlogen. A gyerek értékelésébe fokozottan vonjuk bele a családot, a hagyományosnál gyakrabban kérjük ki a szülők véleményét, rendszeres fórumbeszélgetéseket tartunk osztályonként és iskolaközösségként is. A szülők aktív részesei a gyermek iskolai fejlődésének. Két éve, mikor elindult a Gyermekszempont kalákában festettük, csinosítottuk az épületet, és ez az együttes munka azóta is minden szinten jellemez minket.

"Azoknak a szülőknek vagyunk tökéletes választás, akik szeretik magukat az iskolával partnernek érezni."

Mi családokat választunk, nem gyerekeket. A felvételi folyamat során többször, több feladathelyzetben is találkozunk a gyerekekkel, és teljes családi konzultációt is tartunk. Az iskolakollektíva erős oda-vissza kommunikációjának köszönhetően a szülők értik a "mik" és "miértek" mögötti összefüggéseket és célokat, ezért nem is konfrontálódnak abban, ami nem az ő hatáskörük. Az együttdolgozás bizalmi kapcsolatot eredményez, ami végül a hozzánk járó gyerekek fejlődésében hálálja meg magát.

Anyaként magam is megtapasztaltam, hogy a hagyományos oktatási rendszer az egyik gyerekemnél tökéletesen működött. Igaz, a másiknál kész katasztrófa volt. A szülőnek feladata, hogy megtalálja a gyermeke számára ideális iskolát.

"Nem kudarckerülés ha valaki képes előre felmérni, hogy egy adott helyzetnek nem érdemes nekimennie."

Középső gyermekem, Hanna nagyon várta az iskolakezdést, és a vele született készségeivel és adottságaival első osztályban le is körözte az átlagot. Azonban a képességeire kapott értékelése gyenge volt. A sikerélmény hiánya és a csalódás másodikban már pszichoszomatikus tüneteket produkált nála. Ekkor lett nyilvánvalóvá, hogy szülőként az én feladatom megfelelő iskolát találni számára és többek között ennek a folyamatnak az eredménye ma a Gyermekszempont Általános Iskola.

Van, amikor az alternatív iskola jelenti a megoldást. Kis létszámmal, személyes törődéssel, erős emberi kapcsolatokkal. A Gyermekszempont fejlődik, de a jövője így sem az állami iskolák hatalmas, egy évfolyamban több osztállyal működő iskolamodellje felé mutat. Én úgy látom nagy az igény a magunkéhoz hasonló kisiskolákra, mert a sokaknak működőképes hagyományos iskolarendszer mellett egyre nő azoknak a száma is, akiknek ettől eltérőek az igényeik.

"Ma egy speciális igényű gyerekre felkészült alternatív iskola választásával, a szülő leveszi a gyerekről a lelki terheket... és magára vállalja anyagi teherként."

A miénkhez hasonló alternatív iskolákkal kapcsolatban állami támogatásról alig beszélhetünk. Bár a havi tandíjunk középkategóriásnak számít a fizetős iskolák között, mi is egyértelműen üzleti modellel, eddig elsősorban a szülőktől kapott tandíjból és támogatói hozzájárulásából működtünk. Most azonban bekapcsoltunk egy teljesen új csatornát is, a Gyermekszempont Projekt Partner kereső programját.

"Hármas alapú garancián nyugvó üzleti modellt, és hosszú távú részesedést ajánlunk ki a nobilis ügyekben elkötelezett üzletemberek, befektetők felé."

Intézményvezetőként és anyaként érthető, hogy ennek a programnak a kidolgozása nem csak az én érdemem. Férjem, Dechert Áron az első pillanattól támogatja az iskolát. Övé a Projekt Partner kereső program ötlete és koordinálása, az iskolával kapcsolatos technikai háttérmunkák, az operatív teendők, az üzemeltetési feladatok oroszlánrésze, ahogy az új iskolaépület kapcsán is ő egyeztet az önkormányzattal, hiszen a harmadik tanévünket már a belvárosban fogjuk kezdeni 2018 őszén.

Az alternatív oktatási intézmények piaca az egyik legdinamikusabban fejlődő szektor. A Gyermekszempont Projekt Partner kereső programját ismerve hiszem, hogy új szemlélettel új tőkecsatornákat nyithatnak a hozzánk hasonló tanintézmények, ami alapvető paradigmaváltást hozhat a magyar iskolarendszer egészét nézve is. Hinni valamiben persze még nem jelenti a megoldást, de lehet a megoldás kezdete.

Hogyan alakítható át egy alternatív iskola jövedelmező üzleti modellé, és hogyan tud benne nyereséges üzletrészt szerezni egy befektető? Őszinte leszek: ebben a témában a férjem, Áron az igazi szakértő...

A cikksorozat hamarosan megjelenő második részében Dechert Áron, a Gyermekszempont operatív igazgatója mesél az alternatív iskolákkal elérhető befektetői nyereségről és potenciálról. Ígérem izgalmas lesz!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.