Választás 2018

Külföldi sajtó: a Magyar Nemzet elvesztése egy újabb csapás

Továbbra is az országgyűlési választások foglalkoztatják leginkább a külföldi sajtót Magyarországgal kapcsolatban, de a lapokban szerdán más témák is megjelentek, mindenekelőtt a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió bezárása.

2018.04.11 14:10MTI

A Spiegel Online német hírportál A CSU és Orbán - Veszélyes flört az autoriterrel közölte Sebastian Fischer kommentárját, aki kiemelte, hogy a Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter vezette bajor Keresztényszociális Unió (CSU) "a jobboldali populisták internacionáléjával együtt ünnepli az antiliberális Orbán Viktor győzelmét".

Hozzátette: adódik a kérdés, hogy a CSU miért teszi ezt. Idézte a párt alapprogramjának azon tételét, miszerint az együttélés alapját a "+keresztény-zsidó-nyugati értékek+" képezik, és kifejtette, hogy ezt az elvet tekintve furcsának tűnik a "jobboldali populista" Orbán Viktor ünneplése, hiszen a magyar miniszterelnök "összeesküvés-elméletekkel és zsidóellenes sztereotípiákkal" folytatott választási kampányt, amelynek során még inkább "orbanizálta magát", pedig eleve az "+illiberális demokrácia+" és a szabadságától megfosztott sajtó híve.

A CSU-tól jobbra álló, Alternatíva Németországnak (AfD) nevű pártra utalva hozzátette: kérdés, hogy "miért érez rokonszenvet Horst Seehofer egy olyan politikus iránt, akinek német AfD-s megfelelőit lényegében jobboldali radikálisnak tartja", a válasz pedig az, hogy azért, mert az őszi bajorországi tartományi törvényhozási választásra készülő CSU-ban egyesek azt gondolják, hogy szavazatokat hozhat a pártnak, ha "összezárnak Orbánnal".

Azért gondolják így, mert "Orbán az anti-Merkel jelkép", és "olcsóbb" Orbánt dicsérni, mint Angela Merkel kancellárt bírálni, és azért is, mert Orbánra rátapadt a "tabudöntő rebellis" arculata, és a CSU is szereti ilyennek látni magát - írta a Spiegel Online szerzője, hozzátéve, hogy a CSU a "tekintélyelvű Orbánnal folytatott flörttel a lázadó pózába vághatja magát anélkül, hogy tabukat kellene döntenie".

Azonban már a flörtölés is kockázatos stratégia egy olyan pártnak, amely oly szívesen nevezi magát néppártnak, mert "Orbán egy felforgató", aki megosztja a társadalmat és "megrengeti a polgári államberendezkedés alapjait", a CSU viszont nem a társadalom megosztásával érte el eddigi győzelmeit - áll a német kommentárban. A francia Le Monde szerint Orbán Viktor győzelmét elsősorban az euroszkeptikus pártok "vallják magukénak", pedig a magyar miniszterelnök a klasszikus jobboldalhoz tartozik.

A balközép napilap úgy látja, hogy Európában kézzelfogható a zavar a Fidesz választási győzelmét követően, még a jobboldalon is, míg a szélsőjobboldal vezető politikusai sorra melegen gratulálnak. Az Európai Unió konzervatív oldalának vitatott alakjaként a magyar miniszterelnök az afrikai és muzulmán bevándorlás ellen folytatott keresztes hadjáratával a hatalomba jutást kereső szélsőjobboldal vezéralakjává vált - hangsúlyozta a Le Monde. A cikket szerző Blaise Gauquelin és Philippe Ricard szerint többen attól tartanak az uniós tagállamokban, hogy az üdvözletsorozat a nyitánya a szélsőségesek új összefogásának az Európai Parlamentben, és ezek az erők megerősödve kerülhetnek ki a jövő évi EP-választásokon. Erre utal a lap szerint az is, hogy Orbán Viktor is hajlandóságot mutat irányukban, ami korábban nem volt jellemző, "mindent megtesz a jobboldal és a szélsőjobboldal közötti határ eltörlésére". Példaként említette a lap, hogy januárban Bécsben nemcsak konzervatív kollegájával, Sebastian Kurzzal találkozott, hanem a radikális szabadságpárti Heinz-Christian Strache alkancellárral is, pedig erre a protokoll nem kötelezte. A holland populista Geert Wilderst Magyarországon pedig nem a Jobbik vezetője, hanem Orbán Viktor fogadta.

Az El País című baloldali spanyol napilap szerkesztőségi véleménycikke szerint az "ultrakonzervatív" Orbán Viktor elsöprő győzelme arra kötelezi az Európai Uniót, hogy fokozott figyelmet fordítson egy országra, amelynek kormánya "veszélyesen távolodik az európai projekt alapelveitől".

Az újság szerint Orbánnak "sikerült sarokba szorítania" a szociáldemokrata és Európa-párti alternatívát Magyarországon.

Az EU-nak szorosan nyomon kell követnie bármilyen autoriter eltérést, amely elsősorban a magyaroknak árt. "Az Európai Néppártnak át kell gondolnia, hogy lehet-e egy olyan partnere, mint Orbán" - írta az El País.

A legolvasottabb horvát napilap, a Vecernji List brüsszeli tudósítója szerint Orbán Viktor diadala három jelentőséggel bír az Európai Unióra. Elsőként a lap azt említi, hogy Orbán új mandátumával folytatódik a politikai konfrontáció az EU-belül, és ezzel szerinte továbbá "balkanizálódik" az unió. Másodszor a kormányfő vasárnapi diadala azt jelenti, hogy még jobban pozicionálni akarja magát mint vezető, aki nem csak saját Magyarországát viszi "harcba", hanem egész Közép-Európát. Harmadszor a lap úgy véli, hogy a kormány alkotmánymódosítási tervei tesztelik majd az európai néppártiakat, milyen mértékben hajlandóak tolerálni az autokráciát.

A Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap szerdán arról írt, hogy Orbán Viktor "az ideológia bolondságok elleni gát" "összeurópai jelképe" lett. Roman Joch, a prágai Polgári Intézet igazgatója a Győztes Viktor című írásában azt elemezte, miért is nyert az országgyűlési választáson a kormánypárt, és ez miért nem jelent feltétlenül rosszat Európának.

A neves politológus szerint Orbán Viktor kormányzásának első érdeme, hogy rendbe tette a magyar gazdaságot. A második ok az, hogy 2015-ben a migránsválság tetőfokán Orbán "politikailag megfelelő és előrelátó módon reagált" az eseményekre, és megvédte a határokat. Ebben a helyzetben Orbán Viktor "a keresztény Európa védője lett" - mutatott rá Roman Joch. Megjegyezte: Magyarországon és Európában ma a keresztények kisebbségben vannak, ezért a "keresztény Európa" fogalmat úgy kell értelmezni, hogy az a "zsidó-keresztény erkölcsi alapokon léltrejött társadalmat" jelenti. A mai nyugat-európai elit ezt az örökséget hanyagul kezeli, de nem így a közép-európai emberek többsége.

Példaként a házasság értelmezésében mutatkozó eltéréseket hozza fel a politológus. Úgy látja, hogy az iszlám bevándorlás és a keresztény örökség kérdésében sok nyugat-európai politikus - és meg inkább a választóik - egyetértenek Orbánnal, ezért a magyar kormányfő továbbra is számolhat az Európai Néppárt védelmével, és Magyarország ellen nem indulnak olyan támadások, mint Lengyelország ellen. "Orbán az európai politikában több, mint erős játékos, inkább jelkép. Jelképe annak az ideológiai bolondságok elleni gátnak, amelyek Közép-Európát Nyugat-Európa felől fenyegetik" - szögezte le a szerző. Szerinte, ha a ezek a "bolondságok" folytatódnak, akkor számolni kell azzal, hogy az Orbán-féle politikusok újra és újra megnyerik a választásokat.

Ukrajnában a Zerkalo Nyegyeli című hetilap internetes oldalán megjelent elemzésében Olekszij Koval újságíró úgy vélte, Orbán Viktor újabb választási győzelme után Kijev azzal teheti hatékonyabbá érdekeinek védelmét a megromlott magyar-ukrán viszony közepette, ha elsősorban az európai normák és értékek tiszteletben tartását kéri számon Budapesten. Ily módon állíthatja ugyanis az ukrán vezetés a maga oldalára Brüsszelt és az európai uniós tagállamok többségét Budapesttel szemben.

A cikkíró rámutatott arra, hogy Magyarország Kijev számára ezután is az egyik "legnehezebb partner" marad az EU-n belül.

Koval szerint ezzel együtt a kárpátaljai magyar kisebbségnek világosan meg kell értenie, hogy Orbán Viktor "nacionalista és idegengyűlölő" nézeteinek osztásával ők maguk is - miközben Ukrajna állampolgárai - eltérnek az ország Európa-párti irányvonalától.

A Financial Times című brit üzleti napilap szerint a Magyar Nemzet elvesztése egy újabb csapás a magyarországi médiapalettára, és kérdéseket vet fel az ország független médiájának jövőjével kapcsolatban. A lap bezárása után mindössze egy ellenzéki lap marad, a Népszava, amely viszonylag "puha kritikusnak" számít - írta a cikket jegyző Neil Buckley.

A 80 éves magyar napilap és a vele azonos kiadóhoz tartozó Lánchíd Rádió bezárása strukturális problémákra mutat rá a magyar médiavilágon belül, ahol a túlélésért sokan támaszkodnak az állami szervek és vállalatok hirdetéseire. A kormányt nem támogató kiadóvállalatok azt mondják, kizárják őket az állami hirdetések piacáról. A kedden napvilágot látott fejlemények megerősítették a független újságírók, az ellenzéki csoportok és a civil társadalom azon félelmeit, hogy a nacionalista-populista Fidesz, mandátumának harmadik egymást követő ideje alatt ismét felléphet ellenük.

Az APA osztrák hírügynökség szerdán azt írta, hogy a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió sorsa a magyarországi sajtó bizonytalan helyzetét tükrözi vissza. A választásokat követően a független vagy egyenesen kormányellenes hírforrások attól tartanak, hogy "bedarálja őket a kormánygépezet, ahogy az számos más médiummal is történt az elmúlt években". A független hírforrások végső menedékét egyre inkább az online felületek jelentik - fűzte hozzá az osztrák hírügynökség, hozzátéve, hogy az öt legolvasottabb magyar hírportál közül csak az origo.hu számít Fidesz-közelinek.

A vasárnapi voksolást követően az online médiumok tartanak a legjobban a felülről érkező nyomás erősödésétől. A tekintélyes HVG hetilap honlapján már hétfőn megjelent egy adománygyűjtési felhívás az olvasóközönséghez, de más hírportálok is egyre inkább a közösségi finanszírozásban látják függetlenségük zálogát - írta a hírügynökség.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.