Migráció

Nem lehet tudni mi az igazság a menekülteknek adható magyar lakásokról

Eltitkolták, hogy 2016 augusztusa óta Budapesten már lakhatási program is van menekültek számára? Mindenesetre sikeres a Nemzetközi védelemben részesülők önálló lakhatásának segítése magyar pályázat.

_{2018.01.22 15:04ma.hu}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A sok milliárd forintot felemésztő állami propaganda ellenére Magyarország igenis fogad be menekülteket. Bár Brüsszellel késhegyig menő harcot folytatunk 1293 elismert menekült áttelepítése ellen, csak tavaly legalább ennyi embernek adtunk valamilyen jogcímen védelmet.

Sikeres pályázat, hogy a menekülteknek lakást lehessen adni

Miközben a kormány "migránsmentes övezetet" hirdetett, a Magyar Nemzet azt írta: 2016 augusztusa óta Budapesten már lakhatási program is van menekültek számára. Mint kiderült, az Európai Bizottság által létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap forrásaiból a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) eredményesen nyújtott be támogatási kérelmet, és a "Nemzetközi védelemben részesülők önálló lakhatásának segítése" című pályázatával 82,5 millió forintot nyert el. Az Európai Unió az alapokból megvalósítandó projektekhez 75 százalékos támogatást nyújt, a fennmaradó 25 százalékos forrást pedig a hazai költségvetés állja.

Megtiltották, hogy nyilatkozzanak

A lap megkereste a BMSZKI-t, hogy pontosan miről szól a menekülteknek nyújtott lakhatási program, de a Tarlós István főpolgármester által irányított fővárosi önkormányzat nem engedte nyilatkozni a hajléktalanellátó szervezetet. A BMSZKI 2016-os beszámolójából kiderült: "2016 augusztusában indítottuk el a Nemzetközi védelemben részesülők önálló lakhatásának segítése című programot, amelynek célja az önálló lakhatáshoz való hozzájutás megkönnyítése és a már meglévő lakóhely fenntartása menekült és oltalmazott emberek számára".

Repjegy - de csak oda

A 444.hu ugyanakkor arról ír, hogy a menekültek az államtól csupán egy repülőjegyet igényelhetnek, ha végleg haza akarnak menni. Ha nem lennének civil szervezetek, amelyek programokat indítanak számukra uniós (és némi állami) forrásból, mehetnének lakni a hajléktalanszállókra.

Ez nem olyan befogadás

A lakhatási program ellenére Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteken is arról beszélt a Kossuth rádióban: a magyar kormány senkit sem telepít le az országban, az oltalmazottak sosem lesznek magyar állampolgárok. Tájékoztatása alapján ma Magyarországon őrzött és nem őrzött szálláshelyeken 491 átmenetileg befogadott ember tartózkodik. Vona Gábor ezzel kapcsolatban viszont arra hívta fel a figyelmet Facebook-oldalán az N1 TV-re hivatkozva: Magyarországon több, oltalmazottstátust kapott menekült követett el bűncselekményt. Így például lopást, szeméremsértést, fegyveres rablást, garázdaságot, de volt, aki fogolyzendülésben is részt vett.

Pintérék vonták meg a juttatásaikat

Azóta az államtól csupán egy repülőjegyet igényelhetnek, ha végleg haza akarnak menni - írja a 444.hu. "Van egy külön szabály, hogy hogyan, milyen módon, mennyi készpénz adásával támogatjuk ezeknek a családoknak, személyeknek a magyarországi beilleszkedését" - mondta Pintér Sándor belügyminiszter egy sajtótájékoztatón, amikor egy újságíró azt kérdezte tőle, hol vannak az elmúlt években Magyarország által befogadott menekültek, mivel foglalkoznak, miből élnek. Mint kiderült, másfél éve megvonták tőlük az egyetlen pénzügyi támogatást, amit beilleszkedésre kaptak, majd hoztak egy szabályt arról is, hogy a menekülttáborban is kevesebb időt tölthetnek. Ha nem lennének segélyszervezetek, amelyek nagyrészt uniós forrásból szállást biztosítanak nekik, mehetnének a hajléktalanszállókra.

Étel, ruha, temetés jár a tranzitban

2015 óta a magyar határra érkező menedékkérők csak a kormány által felépített két tranzitzónában adhatják be a kérelmüket, és léphetnek be jogszerűen az ország területére: hogy aztán a kerítésekkel körbevett, konténerekből álló táborban várják ki az eljárásuk végét. Ez vonatkozik mindenkire, egyedülállókra és családosokra is, többek között ezért is alakítottak ki játszóházat és iskolát a szögesdrótokkal körbevett konténervárosokban (Röszkén és Tompán).
Ebben a két határmenti táborban a kormány valóban biztosít a menedékkérőknek egy alapellátást: ruhát, tisztálkodó felszerelést, napi háromszori étkezést és orvost. Sőt, az ezeket a szolgáltatásokat a honlapján külön részletező menekültügyi hivatal külön kiemeli, hogy a menedékkérők temetését is megtérítik, ha nincs más, aki ki tudná fizetni.
Igen ám, de ezek az emberek hivatalosan még nem számítanak menekültnek, az állam nem fogadta be őket, csupán arra várnak, hogy elbírálják a kérelmüket. Amint ez megtörténik, átszállítják őket Vámosszabadiba, ahol jelenleg az ország egyetlen nyitott menekülttábora működik. Vámosszabadiban ugyanúgy megilletik őket azok az ellátások, mint a tranzitzónában.

Mehetnek, amerre látnak

Korábban járt nekik az államtól például lakhatási támogatás, aztán 2014-től integrációs támogatás. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy kaptak havi 90 ezer forintot (két évig, és az összeg folyamatosan csökkent). Cserébe el kellett járniuk tanfolyamokra, és rendszeresen be kellett jelentkezniük a helyi családsegítőhöz. Ennek azonban már vége, 2016-ban a kormány megszüntetett minden támogatást. A menekültek azóta csak egy féléves tb-jogviszonyt kapnak az államtól. A kormány azzal az indokkal törölte el a beilleszkedési támogatást, hogy egy menekült se legyen jogosult olyan juttatásokra, amelyek a magyar állampolgárokat nem illetik meg. Helyette ott van nekik a mindenki számára elérhető magyar szociális ellátórendszer, használják ők is azt.

A civilek indítanak programokat

A menekültek munkáltatása valóban fellendült az utóbbi idők magyar munkaerőhiánya miatt, a munkakereséshez azonban továbbra is segítségre van szükségük, amelyet elsősorban civil szervezetektől megkapnak. A 444.hu szerint az Európai Unió Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapja 10 milliárd forintot ad Magyarországnak a 2014-2020-as költségvetési ciklusra, a különböző szervezetek pályáznak projektekkel a Belügyminisztériumhoz, amely az előzetesen elfogadott stratégia alapján kiosztja az alap pénzét a projektekre. Eddig három pályáztatási kör zárult le, ezekből viszont az látszik, hogy a kormány nem a beilleszkedési támogatásokra helyezi a hangsúlyokat, hanem a kerítéssel körbevett táborok, illetve a rendfenntartó erők felszerelésére, valamint arra, hogy az itt élő külföldieket hazaküldje.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter