Szakértő

Fejlesztés nélkül nem lesz ütőképes a magyar hadsereg

1992 óta minden évben május 21-én ünnepeljük a Magyar Honvédelem Napját, megemlékezve Buda várának 1849-es visszavételéről. Vajon milyen a Magyar Honvédség jelen helyzete?

2016.05.21 16:42ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Szakértőkkel értékelte a hirado.hu a NATO-csatlakozásunk óta eltelt bő másfél évtized eredményeit, a magyar honvédség jelenlegi helyzetét, kitérve a haderő előtt álló legnagyobb jövőbeli kihívásra is.

Afganisztánba utazó magyar katona egy Pápáról Mazari-Sarifba tartó C-17-es repülőgép fedélzetén. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Több mint 17 éve, 1999. március 12-én csatlakoztunk az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, ismertebb nevén a NATO-hoz. Felvételünkről még két évvel korábban Madridban döntöttek, mellettünk Csehország és Lengyelország is a szövetség tagja lett.

Ezt követően Magyarország biztonságát tekintve új korszak kezdődött meg egy olyan világpolitikai helyzetben, amikor Európában polgárháborúk dúltak, és bár a hidegháborút követően egy következő világégés esélye lecsökkent, a kisebb háborúk valószínűsége megnőtt.

Biztos háttér

A NATO-tagság révén fontos biztonsági, gazdasági és politikai előnyöket élvezünk. A világ legerősebb katonai szövetségének részeként nagyobb biztonságban vagyunk, hisz az ország védelme a Magyar Honvédség erején és a szövetségesi együttműködésen alapszik. Ez gazdasági szempontból is a legelőnyösebb megoldás, mivel az anyagi terheket megoszlanak a szövetségesek között, ezért kevesebbet kell összességében a hadseregre költeni.

Az sem elhanyagolható szempont, hogy a környező országok többsége szintén a NATO tagja, vagy elkötelezett az euro-atlanti integráció iránt, ami jelentősen hozzájárul a jószomszédi viszony erősítéséhez. A világpolitikát tekintve a NATO-n keresztül lehet piros, vagy fekete pontokat is gyűjteni.

Nemzetközi működés

Magyarország a csatlakozás előtt és azóta számos NATO-műveletben vett részt.

Jelenleg több mint húsz békeműveleti misszióban három földrész tucatnyi országában vagyunk jelen katonákkal Afrikától Afganisztánig, a Balkántól Irakig. Ezek közül nem mindegyik NATO küldetés, van közöttük az ENSZ, az Európai Unió vagy más, eseti koalíció által vezetett békeműveleti feladat is.

- A csatlakozásnak köszönhető, hogy a magyar honvédség a nemzetközi szabályok szerint működik, és képes nagy távolságban, kis erőkkel, széles feladatskálán nemzetközi műveletekben is részt venni. A nemzetközi együttműködés miatt mindig meg kell újulni, át kell venni a folyamatosan változó sztenderdeket, nem lehet lemaradni, hisz együtt kell dolgoznunk a többi nemzet katonájával. A fejlődési irányok és tempók miatt ugyanakkor a hiányosságaink is élesebben jelennek meg – mondta a hirado.hu-nak dr. Szenes Zoltán volt vezérkari főnök, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.

Mint minden szövetségi rendszerhez való tartozásnak, a NATO-tagságnak is vannak hátrányai – folytatta. Az egyik, úgy működtetni a szövetséget, hogy az ne bomoljon fel, mindenki érdekei, igényei ki legyenek elégítve. A másik, hogy a szövetségesi feladatok miatt olyan területekre is el kell menni, ahová a nemzeti önállóságot tekintve nem mennénk. Továbbá azáltal, hogy a szövetség részei vagyunk, a politikai osztály nem figyel oda annyira a katonai, védelmi kérdésekre, hisz a nemzetközi döntések határozzák meg a cselekvés irányát – vélte.

Elismert teljesítmény

A NATO követelményrendszere miatt a mindenkori szárazföldi haderő 8 százalékát nemzetközi békefenntartó műveletekben kell tartani. Magyarország esetében az úgynevezett ambíciószint 1000 fő, ami 10 százaléknak felel meg, vagyis a nemzetközi hozzájárulásunk magasabb, mint a követelmény. A honvédségnek így méretéhez képest olyan arányú a hozzájárulása a nemzetközi biztonsághoz, amelyről elismeréssel szólnak a NATO-ban.

– A külszolgálaton lévő katonáink híre, megbecsültsége kiváló. Mind szakmai tudásuk, mind hozzáállásuk elismert a nemzetközi missziókban, és ezt számtalan esetben bizonyítja a személyre szóló, vagy diplomáciai úton érkezett elismerések, visszajelzések sokasága. A Koszovóban működő békefenntartó erő (KFOR) parancsnokhelyettesi és az uniós nemzetközi haderő (EUFOR) törzsfőnöki beosztását is magyar tábornok látja el. Korábban Afganisztánban hét ország különleges műveleti erőit is mi vezettük. Ráadásul a magyar katonák bármilyen harci körülmény között is emberek tudnak maradni. Soha, semmi olyat nem tettek, ami miatt szégyenkeznünk kellett volna – emelte ki dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök.

A magyar különleges műveleti képesség nagy elismertségnek örvend a szövetségen belül. Kiválóan teljesít a magyar katonai egészségügy, ezt bizonyítja az is, hogy Magyarországon van a NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központja.

A sikerek mellett kudarcok, tragédiák is kísérték az eddigi magyar NATO-tagságot. A csatlakozás óta eltelt időszak legnagyobb vállalkozása az afganisztáni szerepvállalás volt. A kihívásokkal teli, ám sikereket is tartogató küldetés követelte a legtöbb, hét magyar katona életét. De 2004-ben Irakban, pokolgépes merényletben, illetve korábban a Sínai-félszigeten szolgálatteljesítés közben, autóbalesetben is hunyt el magyar katona.

Elkerülhetetlen modernizáció

páról érkezett magyar katonák Afganisztánban, Mazari-Sarif katonai repülőterén. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Valamelyest rontja a szövetségen belüli megítélésünket, hogy, bár a nemzetközi missziós hozzájárulásunk magasabb az átlagnál, az elvárt 2 százalékot nem fordítjuk katonai kiadásokra a költségvetésből. Jelenleg 0,9 százalék körül járunk, ám az érték folyamatosan emelkedik. Hozzá kell viszont tenni, hogy a NATO-tagok döntő többsége nem teljesíti az elvárt szintet.

– A haderő modernizálása ugyanakkor elkerülhetetlen, mivel a honvédség technikailag egy-két fegyvernemet leszámítva teljesen leamortizálódott. A helikopter-beszerzés az egyik legaktuálisabb kérdés, és lépésről lépésre kell a többi fegyvernemet felfejleszteni arra a szintre, amely a NATO-kompatibilitáshoz feltétlenül szükséges. A következő 15 évben lesz mit tenni – mondta Cseri Ferenc volt hírszerző, nemzetbiztonsági szakértő.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.