Engedmény

Egy év türelmi időt adna a civil szervezeteknek az új Ptk. alkalmazásához

A Fidesz törvénymódosító javaslatban kezdeményez egyéves határidő-halasztást a civil szervezeteknek arra, hogy megfeleljenek az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseinek.

2016.02.24 02:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Gulyás Gergely, a kormánypárt frakcióvezető-helyettese, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke kedden, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a civil szervezeteknek a jelenleg hatályos jogszabály alapján idén március 15-ig kellene átvenniük az új Ptk. szabályiat, azonban az Országos Bírósági Hivatal (OBH) február 19-i tájékoztatása szerint a 81 ezer szervezetből 53 ezer, vagyis az érintettek 65 százaléka nem hajtotta még végre az előírt változtatásokat.

A Fidesz ezért a határidő 2017. március 15-re történő módosítását javasolja, továbbá kezdeményezi, hogy az Országgyűlés a házszabálytól eltérve, már a jövő héten fogadja el az erról szóló módosítást - fejtette ki Gulyás Gergely, aki szerint az ehhez szükséges négyötödös parlamenti támogatás megszerzése azért is fontos, mert különben 53 ezer civl szervezet működése válna jogellenessé.

A fideszes politikus kifejtette, a hetályos törvények módosítása nélkül a civil szervezeteknek, egyesületeknek, alapíványoknak március középéig több követelménynek is meg kell felelniük saját létesítő okirataikban.

Példaként említette az elnökség határozathozatali gyakorlatának változását, az eddigiektől eltérő vezetői megbízatási időtartamokat, továbbá annak rögzítését, hogy évente kötelező közgyűlést összehívni, továbbá a költségvetést kizárólag a közgyűlés fogadhatja el.

Gulyás Gerely megjegyezte, törvénymódosító javaslatuk benyújtása mellett szakmai konzultációt kezdeményeznek arról, hogy a jelenlegi előírások nem jelentenek-e túl szigorú előírásokat a civil szervezeteknek.

A kormánypárti képviselő az uniós betelepítési kvótákra vonatkozó kérdésekre válaszolva elmondta, a pénteki EU-csúcs végén született zárónyilatkozat azt az európai status quót tartalmazza, amelyet Magyarország megtámadott a bíróságon. Kiemelte, a magyar kormány az önkéntes és a kötelező kvótákat is ellenzi, mivel úgy gondolja, a bevándorláspolitika nem része a közösségi jognak.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.