Augusztus 20.
Berényi: Szent István legyen a megmaradás példaképe a felvidéki magyarok számára
Még az ünnep kapcsán sem szabad megfeledkezni arról, hogy a Felvidéken komoly gondok vannak a magyarság identitásának megőrzésével, a helyi közösség megmaradásával és életterének gazdasági fejlődésével.
2015.08.17 03:30MTIA felvidéki magyar közösségnek példát kell vennie Szent Istvánról, mivel ő megtalálta a megmaradás módját - jelentette ki Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke a csallóközi Vajkán (Vojka nad Dunajom) az államalapítás ünnepe alkalmából szombaton rendezett emlékünnepségen.
A felvidéki magyar párt elnöke a túlnyomó többségében magyarok lakta település temploma mellett tíz éve felállított Szent István emlékműnél mondott beszédében kiemelte: még az ünnep kapcsán sem szabad megfeledkezni arról, hogy a Felvidéken komoly gondok vannak a magyarság identitásának megőrzésével, a helyi közösség megmaradásával és életterének gazdasági fejlődésével.
"Szent Istvánra azért lehetünk büszkék, mert ezekre a kihívásokra válaszokat talált, megtalálta a módját, hogy a magyarságot megőrizhesse ebben a térségben" - szögezte le Berényi. Kifejtette: a felvidéki magyarságnak példát kell vennie Szent Istvánról, s ezen példa mentén a közösségnek meg kell találnia saját megmaradásának útját, egy olyan intézményes keretet Szlovákián belül, amely megállítja a magyarság létszámcsökkenését és lehetővé teszi a régió gazdasági fejlődését. "A kihívás nem kisebb (mint az államalapításkor), a feladat óriási, de szerencsére vannak példaképeink" - tette hozzá.
"Szent István mindenkinek lehetővé tette identitásának megőrzését az országban" - hangsúlyozta Berényi, utalva az államalapító Imre herceghez intézett intelmeire. Rámutatott: ez és a Szent Korona szimbóluma a toleranciát a türelmet és a védelmet jelentette mindenki számára, s az intelmek üzenete mentén az Árpád házi királyoknak évszázadokig sikerült megőrizniük az országos kereteket, és sikerült megvédeniük az országot a külső és a belső ellenségektől egyaránt.
A megemlékezést, amely a Himnusz eléneklése után kulturális programokkal folytatódott, a Vajk polgári társulás szervezte, az államalapító magyar király keresztség előtti nevét viselő település (Vajka) önkormányzatával, valamint a Csemadokkal, a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezetével együttműködve.