Szabály

Jön az új helyesírás - barátságosabb lesz, de azért még szmájli nélkül

Nem kell túlgörcsölni, nagyon sokba fog kerülni, igazából semmi szükség rá - ellentmondóan ítélik meg az új helyesírási szabályzat bevezetésének jelentőségét a hirado.hu-nak nyilatkozó tanárok.

2015.07.13 08:30ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Nem fogja megrázni az iskolai oktatást az idén ősszel hatályba lépő új helyesírási szabályzat – mondta a hirado.hu-nak Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Más nem látja ilyen könnyűnek az átmenetet, amelynek részleteire az MTA magyar nyelvi osztályközi állandó bizottságának 2014-es beszámolójából lehet következtetni.

A magyar helyesírás szabályai legújabb, tizenkettedik kiadása, amelynek összeállításáról 2003 novemberében döntöttek, szeptemberben jelenik meg. Az előző, 11. kiadás 1984-ben látott napvilágot. A több mint harmincéves szabályzat 2016. szeptember 1-jéig marad érvényben, vagyis egy éven keresztül a változások előtti és utáni szabályok szerint írt szövegek egyaránt szabályosnak fognak számítani.

A helyesírás igája

Arató László szerint annak egyik oka, hogy az új helyesírási szabályzat nem lesz túl nagy hatással a magyar nyelv és irodalom oktatására, hogy – mint az eddigi híradásokból látszik – az új akadémiai ajánlás várhatóan nem hoz a korábbihoz képest nagyon nagy változásokat. Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának pedagógusa szerint az új szabályok várhatóan azért sem okoznak nagy izgalmakat az órákon, mert ma már kulcskérdés, hogy a nyelvoktatás leszakadjon a helyesírásról. Utóbbi ugyanis nem része a nyelvnek, bár – tette hozzá – ez még nem eléggé tudatosodott a társadalomban és egyes iskolákban sem. A szakember szerint a nyelvtan, illetve nyelvoktatás gyakran a helyesírás igáját nyögi, például mert a szavak viszonyát aszerint tanítják, hogy azokat egybe- vagy különírják.

Nem sulykolni kell

A tanár szerint az anyanyelvi kommunikáció tanítása során nem szabályokat kell a diákok fejébe verni, hanem a nyelvről, annak használatáról mindenkiben meglévő tudásra alapozni. A középpontban a szövegalkotásnak és szövegértésnek kell állnia.

A magyartanár szerint a helyesírás sulykolása kifejezetten kontraproduktív, a szabályzat tanulmányozásánál sokkal hasznosabb, ha a diák minél többet olvas és ír, mert azzal képszerűen rögzül benne a szavak helyes írott formája. Több évtizedes tapasztalata szerint a magas óraszámoktól, a sok gyakorlástól nem lesz jobb a diákok helyesírása, sőt elidegeníti őket.

A jövőben mások mellett kiveszik a szabályozás alól az asszonyneveket és a postai címzést, ezekről nem az MTA magyar nyelvi osztályközi állandó bizottsága akarja megmondani, mi a helyes formájuk. Több szabályt enyhítenek, másokat kiegészítenek, és néhány olyan is lesz, amit megváltoztatnak. Az egyik, hogy a többjegyű mássalhangzókat az összetett szavak tagjainak határán kettőzni kell: például a helyes alak nem az ésszerű, hanem észszerű lesz. Mozi, vendéglő és fürdő neve is minősülhet intézménynévnek, így minden tagja nagybetűvel kezdődhet: Corvin Budapest Filmpalota. Több szónak megváltozik a helyes formája, így az árbocból árbóc lesz, a burából búra, a tenyérbe mászóból tenyérbemászó. Ha három azonos mássalhangzó kerül egymás mellé tulajdonnévben, akkor megszűnik az egyszerűsítés, így a Bernadettel helyett a Bernadett-tel lesz a követendő írásmód.

Azért még foglalkozni kell a szabályokkal

Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem kell figyelmet fordítani a szabályokra, a helyesírást lehet javítani, a típushibákkal foglalkozni kell, de nem kell „túlgörcsölni”. Mint elmondta, amikor egyik diákja helyesírási gondokkal küszködött, azt a feladatot kapta, hogy kedvenc könyvéből gyöngybetűkkel másoljon ki részleteket. Mivel a diák által nagyon szeretett szövegről volt szó, nem idegenedett el a leckétől, az elvárt szépírás miatt pedig erősen koncentrálnia kellett. Ennek eredménye az lett, hogy pontosan dolgozott, és jól megtapadtak benne a megfelelő formák.

Helyesírás miatt már nem bukik az érettségiző

Arató László azt is kiemelte, hogy a diákok számára ma már nincsenek olyan súlyos következményei annak, ha bizonytalankodnak a helyesírás szabályait illetően. A hetvenes-nyolcvanas években annak, aki az írásbeli magyarérettségin helyesírásból egyest kapott, újra kellett próbálkoznia. Hasonló esetben ma már nem minősül az egész dolgozat elégtelennek, mehet szóbelire a diák. Sőt, több mint tíz éve az érettségin használható a helyesírási szótár. Mint a pedagógus hangsúlyozta, a gyerekeket már korábban arra tanítják, hogy amit nem tudnak, annak nézzenek utána a gyűjteményben, a szótár használata nem bűn.

Arató László azonban arról is beszélt, problémának tartja, hogy a helyesírási szabályzat olyan fogalmakat használ, amelyek kevéssé érthetőek a felhasználók számára, akik így nem tudják, a szabályalkotók szerint mit miért kell az adott módon írni.

Szmájlival írni helyes

Arató László az is fontos fejlemény, hogy a diákok egyre kevésbé írnak kézzel, sokkal inkább billentyűzettel számítógépen, okostelefonon. Ezeknél már alaptartozék lehet a helyesírás-ellenőrző program, így az oktatás feladatai közé az is bekerülhet, hogyan érdemes ezeket használni, mikor segítenek, és mik lehetnek a korlátaik. Megjegyezte, hogy egyes országokban, például Indiában vagy Ausztráliában már számítógépen is írhatják a diákok az érettségi dolgozatukat. A déli földrészen az is engedélyezett, hogy a vizsgázó a szövegben hangulatjelző ikonokat helyezzen el, vagyis a szmájli és társai gyakorlatilag a helyesírás részévé váltak.

Leginkább nyelvérzék kell

Prószéky Gábor, az MTA magyar nyelvi osztályközi állandó bizottságának elnöke az Anyanyelvápolók Szövetsége honlapján májusban többek között arról beszélt, az új kiadás "felhasználóbarát" szeretne lenni. Az a cél, hogy a normát közelítse a gyakorlathoz. Az újítások nagy része nem általános elveket, hanem egyedi eseteket érint. Ezek mellett Prószéky Gábor arról is beszélt, hogy a jó helyesíráshoz leginkább nyelvérzékre van szükség.

A könyvtárosnak nagyon nem tetszik

Nagyobb horderejűnek tartotta az új helyesírási szabályzat hatályba lépését a hirado.hu-nak nyilatkozó egyik általános iskolai tanár, aki évtizedekig tanított, de az utóbbi években könyvtárosként dolgozik. Úgy véli, elsősorban anyagi kérdésről van szó, mert miközben a változások jelentéktelenek lesznek, rengeteg kiadvány elavul.

Erélyes hangon beszélt az új szabályzatról, amely szerinte tetemes költséget okoz az iskoláknak, könyvtáraknak, diákoknak, illetve a magánszemélyeknek, akik le kell hogy cseréljék eddigi helyesírási szótáraikat. Felhívta a figyelmet, hogy jelentős számban egy-két éve vásárolt kiadványokról van szó, amelyek kemény kötésű példányainak ára 3 ezer forint fölött volt.

A pedagógus, könyvtáros szerint a cserét nem lehet megúszni az online szótárak használatával, mert a szaktanárok nagy része idegenkedik az internettől - vagy ha nem, akkor a számítógép hiánya képez akadályt. Arról is beszélt, hogy az új szabályzat miatt nyelvtankönyvek is elavulhatnak, azokat tehát javítani vagy szintén cserélni kell.

A szakember szerint az interaktív tanulóprogramoknak - amelyeket ő is készített - ugyancsak betehet a helyesírás változása, mert a frissítésükhöz rengeteg pluszmunka szükséges.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.