Szakértő számolt

Moszkvai ingatlanügy: csökkentheti az értéket, ha orosz engedély kell az eladáshoz

Csökkenthette az egykori moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség épületének értékét az, hogy az orosz állam engedélye nélkül nem volt eladható - mondta a büntetőper csütörtöki tárgyalásán a Budapest Környéki Törvényszéken meghallgatott szakértő, aki azonban ezt a körülményt eddig nem vette figyelembe.

2015.04.03 11:42MTI
hirdetés

A moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség értékesítése miatt indult büntetőperben az ügyészség által kirendelt, vádiratot alátámasztó értékbecslő, ingatlanforgalmi szakértő elmondta: tehermentes, forgalomképes ingatlanként kalkuláltak a kirendeltséggel. Úgy vélték, hogy az orosz államnak az épület eladásához szükséges hozzájárulása beszerezhető, ez nem befolyásolja az árat.

Mint mondta: Moszkvában nem ritka a hasonló konstrukció, ahol a telek az orosz államé, a rajta álló épület viszont valaki másé.

Újabb bírói kérdésre viszont a szakértő megjegyezte: lehet értékcsökkentő hatása annak, hogy az eladáshoz szükséges az orosz állam engedélye.

Mikor a bíró ismertette az 1973-as magyar-szovjet kormányközi egyezményt, mely tartalmazta többek között, hogy térítésmentesen és határidő nélkül kapja meg a magyar állam az épületet, ám az nem adható el vagy engedhető át az orosz állam engedélye nélkül, a szakértő megjegyezte, hogy ennek az információnak megfelelő szakértői kirendelés kellett volna.

A bíró ismertetett egy orosz ügyészségi dokumentumot, mely szerint mikor a magyar állam eladta a kirendeltséget, az új tulajdonos szándékosan felülértékeltette az ingatlant, annak árába a telek értékét is beleszámolták, holott az eleve az orosz államé volt.

A tárgyaláson meghallgatott szakértő végül azt emelte ki, hogy a szakvélemény elkészülésekor rendelkezésére álló információk alapján ma is jónak tartja a szakvéleményét, de ha a bíróság szükségesnek látja, kiegészíti.

Bírói kérdésre elmondta, hogy több évtizedes szakértői gyakorlattal rendelkezik, de külföldi épülettel még nem volt dolga. Ebben az ügyben a helyszínen igyekezett tájékozódni a moszkvai ingatlanpiacról.

A tárgyaláson a védelem felvetette a szakértő kizárását.

A Központi Nyomozó Főügyészség Magyarország moszkvai kereskedelmi képviseletének eladása kapcsán azért emelt vádat, mert álláspontja szerint a volt moszkvai nagykövet 2008 márciusában felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést. A vételár 23,7 millió dollár volt, ám a vevő nem sokkal később már ennek sokszorosáért adta tovább az ingatlant. (E miatt indult Oroszországban büntetőeljárás.)

A magyar ügyészség szerint az eladásból a magyar államnak több milliárd forint meg nem térült hátránya keletkezett, ugyanis a moszkvai ingatlan - a védelem által egyébként vitatott - értékbecslés alapján több mint 108 millió dollárt ért.

A kirendeltség épülete Moszkva belvárosában, kormányzati épületek, drága szállodák és metrómegálló szomszédságában állt, nem messze a Moszkva folyótól.

Az ügyészség Székely Árpádot hűtlen kezeléssel, Horváthné Fekszi Márta volt államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és az értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolja.

A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.