Forinthitelek

Elhalasztották a döntést a CIB Lízing perében

Április 7-re halasztotta a másodfokú ítélet kihirdetését a Fővárosi Ítélőtábla a CIB Lízing Zrt. perében szerdán, amelyet a pénzintézet indított a forinthitel szerződéseinek tisztességességével kapcsolatban a magyar állam ellen.

2015.03.25 15:57MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A bíróság egyben elutasította a lízingcég kérelmét az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezésére.

A CIB Lízing a februárban kihirdetett elsőfokú ítélet ellen fellebbezett, amelyben a bíróság megállapította, hogy tisztességtelenek és ezért érvénytelenek a lízingszerződésekben alkalmazott, egyoldalú kamat és lízingdíj módosítást lehetővé tevő szerződéses feltételek.

A felperes pénzintézet fellebbezése szerint a lízingbeadó jogosult a lízingdíj módosítására olyan módon, hogy módosítja az irányadó kamatláb mértékét, ha a referenciakamat meghaladja a szerződésben rögzített küszöbértéket. A felperes szerint a módosulás automatizmusként következett be, mivel a lízingbeadó kizárólag a változásnak megfelelően módosíthatta a hátralevő lízingdíjakat. Ez az eljárás a lízingcég szerint nem minősül egyoldalú kamatemelésnek, ezért az általános szerződési feltételek sem tartoznak a törvény hatálya alá.

A lízingcég szerint téves az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy a perbeli rendelkezések nem önálló rendelkezések és nem tisztességesek. A lízingtárgy vételárának változása, a beszerzési költségek növekedése, a finanszírozási szükséglet nem minősül a törvény szerinti díj-költség és kamatemelésnek - fejtette ki.

Az alperes magyar állam ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helyben hagyását és az alkotmánybírósági eljárás mellőzését kérte. Arra hivatkozott, hogy a szerződéses kikötések nem felelnek meg a referenciakamatozásnak, azok valódi egyoldalú szerződésmódosításnak minősülnek, hatásukban nem automatizmusok.

Hozzátette: a felperes rendszerint a saját cégcsoportja által meghatározott, szabadon módosítható referenciakamatlábat, valamint alapkamatot határozta meg referenciakamatlábként, annak mértékét jogosult volt egyoldalúan módosítani. Így a felperesnek egyoldalú hatalmassága volt a kamat és lízingdíj mértékének meghatározására az alperes szerint.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.