Interjú

Zéró tolerancia az antiszemitizmusnak

Takács Szabolcs Ferenc miniszteri biztos a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetségről és a 2015. évi magyar elnökség feladatairól - Dombi Gábor, "A Holokauszt Emlékév 2014 és folytatása" weboldal szerkesztőjének interjúja.

2015.03.16 09:33ma.hu

"Az IHRA nem egy olyan szervezet, ahová azért lépnek be a kormányok, hogy valamilyen politikai vagy gazdasági célt érjenek el. Ez inkább egy lehetőség a múltba való visszatekintésre, és az adott országnak a saját történelmével mindenféle szempontból való szembenézésre."

Március 9-én vette át Magyarország a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) vezetését. Takács Szabolcs Ferenc európai uniós ügyekért felelős államtitkár, miniszteri biztos irányítja egy éven át e tekintélyes nemzetközi testület munkáját. A figyelemre méltóan magas pozíció elnyerése Magyarország számára azt jelzi, hogy a tavalyi Holokauszt Emlékév első felének vitái után, a hazai zsidó közösségek és a Holokauszt témakörével foglalkozó nemzetközi szervezetek a konstruktív együttműködést látva bizalmat szavaztak a magyar kormánynak.

Dombi Gábor: Most vette át IHRA elnöki pozícióját, amire november óta készülhetett. Milyen tervekkel kezdte elnöki teendőit?

Takács Szabolcs Ferenc: Az IHRA 31 tagállamot tömörítő szervezet, amely céljait egyszerre próbálja érvényesíteni minden tagországban, valamint a megfigyelő státuszú országokban és azon túl is. A szervezet elsősorban a Holokauszt-megemlékezéssel, oktatással, illetve a Holokauszt-kutatással kapcsolatos nemzetközi normatívák kialakításával foglalkozik. Az elnökségi feladat több éves periódusokon ível ált, így az Egyesült Királyságtól átvett munkát folytatjuk, és a miénket viszi tovább majd egy év múlva Románia. Ezért leginkább trojka formátumban dolgozunk. A szervezet programjai nem zárulnak le évente, ezeket folyamatosan tovább kell építeni. Ilyen például az IHRA, továbbá az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet), mellyel állandó partnerséget alakított ki az IHRA, által kidolgozott, a Holokauszt-oktatással foglalkozó iránymutatások beépítése a tagállamok oktatási rendszerébe, illetve tanterveibe.

Én a szervezet egészéért vagyok felelős, valamint azért, hogy az IHRA láthatósága, befolyása tovább növekedjék. A szervezet elnökeként lehetőségünk van arra, hogy két rendezvényt is Magyarországon tartsunk: így Budapesten rendezzük meg a közgyűlésünket június 8-11. között, és Debrecenben november 2-5. között. Ez utóbbi közgyűlési helyszínnel azt az üzenetet szeretnénk közvetíteni, hogy az adott vidéki városban élő zsidó közösség ügyeivel is foglalkozni kívánunk. A magyar Holokauszt nagyobb részben a vidéki zsidóságot sújtotta. A debreceni helyszínválasztással azt hangsúlyozzuk, hogy szerencsére van újjáéledő zsidó közösségi élet vidéki városainkban is. Be szeretnénk mutatni továbbá azt is, hogy a magyar kormány politikájának része Latorcai Csaba helyettes államtitkár úr (Miniszterelnökség) irányítása alatt , egy zsinagóga-felújítási program is. A vidéki városokban álló zsinagógák felújításához szeretnénk hozzájárulni anyagilag is, ezzel segítve a vallási és közösségi élet megújítását, működésük kereteinek bővítését. A Debrecen mellett szóló harmadik érv pedig az, hogy tőlünk az elnökséget átvevő Romániához térben is közelítsünk, számunkra az erdélyi zsidó közösségek helyzete is fontos.

A magyar elnökség idejére hármas célkitűzést fogalmaztunk meg. Az első, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelem fontosságára felhívjuk a figyelmet. Egy olyan konferencia szervezését tervezzük, amely megvizsgálja, hogy Közép-, illetve Nyugat-Európában milyen módon van jelen az antiszemitizmus, és erre milyen hiteles válaszokat tudunk adni. A második fontos témánk a Holokauszt oktatásának elmélyítése az IHRA tagállamaiban. Szeretnénk foglalkozni továbbá a bennünket, és sok közép- és kelet-európai országot érintő roma genocídiummal, és ennek keretében a roma közösségek európai helyzetével is.

Dombi Gábor: Van-e lehetőség arra, hogy a hazai Holokauszt Emlékév tapasztalatai beépüljenek a munkájukba?

Takács Szabolcs Ferenc: Természetesen. Amikor egy ország az IHRA elnöke, akkor abban az országban a zsidó közösség múltja, a Holokauszt feldolgozása és a zsidó közösség jelene is reflektorfénybe kerül. Mindenképpen szeretnénk ezt az évet arra is felhasználni, hogy a magyar Holokausztról is beszéljünk e nemzetközi közegben, de bemutassuk azt is, hogy van egy virágzó és újjáéledő zsidó közösség. Azt senki sem tagadja, hogy Magyarországon – mint szinte minden országban – jelen van az antiszemitizmus, s ez ellen küzdenünk kell. De ezzel párhuzamosan pozitív megközelítésben szeretnénk bemutatni az újjáéledő zsidó közösségeket, s nem csupán Budapesten, hanem vidéken is. Erre jó lehetőséget ad a magyar elnöki poszt.

A magyar elnökség célkitűzése az, hogy az IHRA földrajzi rádiuszát bővítse. Ez iránt Ausztrália, Törökország és Ukrajna mutatott érdeklődést. A jelenlegi geopolitikai válságban különösen fontos az, hogy miképp tudjuk bevonni a munkánkba a Holokauszt szempontjából hatalmas veszteségeket elszenvedő Ukrajnát is.

Az IHRA előtt álló nagyon jelentős feladat, hogy szorosabb együttműködést alakítson ki a Vatikánnal is. Ferenc pápa az elmúlt év végén olyan nyilatkozatot tett, mely szerint mérlegeli a vatikáni levéltár megnyitását kutatók, történészek számára. Ez számunkra azért is fontos, mert az IHRA-ban nem csak kormányzati szereplők vannak, hanem a tagállamokból és a megfigyelő országokból érkező szakértők is.

Dombi Gábor: Van-e olyan hazai program, vagy a Holokauszt Emlékévben megvalósult magyar kezdeményezés, amit Ön nemzetközi szintre emelne, vagy létezik-e olyan nemzetközi program, best practice, amit Magyarországon is megvalósítana?

Takács Szabolcs Ferenc: A tanácskozásaink éppen a jó gyakorlatokról szólnak. A munkacsoportokban, bizottságokban a szakértők azt vitatják meg, hogy az egyes országokban alkalmazott megoldások mennyire relevánsak egy másik tagállamban. A Holokausztot nem lehet monopolizálni. Ez mindenütt nemzeti ügy. Minden országnak megvan a maga Holokauszt-történelme. Ennek feldolgozása nem egyszerű dolog, nagyon érzékeny és fájdalmas kérdés.

A Holokauszttal kapcsolatos kérdések még nincsenek teljesen kibeszélve és nincsenek lezárva. Az antiszemitizmus nem fog eltűnni egy elnökségi év miatt, de remélhetőleg csökkeni fog. A célom az, hogy a társadalom olyan irányba változzon, hogy nem csak az antiszemitizmusnak, hanem mindenfajta etnikai, vallási és egyéb közösséggel szembeni kirekesztésnek, gyűlöletbeszédnek ne legyen tere.

Dombi Gábor: Van olyan magyar követendő példa, amit a kelet-európai országok figyelmébe ajánlana?

Takács Szabolcs Ferenc: Ilyen például a kidolgozás alatt álló temető-rekonstrukciós program. Magyarországon, vidéken mintegy 1600 zsidó temető van, amelyek elhanyagoltak, mert eltűnt a közösség, és nincs, aki gondozza őket. Latorcai Csaba felügyelete mellett szeretnénk egy olyan programot indítani, amelyben helyi iskolák, diákok bevonásával újítanánk fel a temetőket, így lehetőség nyílna arra, hogy megfelelő szakemberek részvételével a diákok megismerjék, a saját településükön élt zsidók történetét, s azt, hogy kik azok az emberek, akik ott nyugszanak. Ez nemzeti ügyünk. Az IHRA elnökségi pozíció sem a nemzetközi imázs javítása miatt fontos. Azt szeretnénk, hogy mindenki lássa a kormány elkötelezettsége mögötti valós szándékot. Már az elnöki pozíció elnyerése is ezt támasztja alá, ugyanis a szervezet konszenzussal választja elnökét, és jelöltségünket mind a 30 tagország támogatta.

Dombi Gábor: 2014 júniusában volt egy komoly tiltakozási hullám azért, hogy ne Magyarország kapja meg a szervezet elnöki posztját. A hírek szerint tiltakozott a Simon Wiesenthal Központ, valamint harminc amerikai szenátor. Az akkori tiltakozások fényében vajon a magyar külpolitika komoly fegyvertényének kell tekintenünk, hogy mégis Magyarország lehet e szervezet elnöke?

Takács Szabolcs Ferenc: Az akkori tiltakozás arról szólt, hogy voltak olyan magyar döntések, amelyeket a nemzetközi partnerek ellentmondásosnak ítéltek. A német megszállítási emlékmű felállítását úgy értelmezték, hogy mi a felelősséget akarjuk elhárítani. Ez nem így van. Egy ideig szünetelt a zsidó közösségekkel való párbeszéd, a zsidó közösségi kerekasztal munkája is. A zsidósággal, a nemzeti emlékezettel, a Holokauszttal való foglalkozás nem külpolitikai téma, ezt a Miniszterelnökségen belül végezzük. Ezzel azt az üzenetet akarjuk közvetíteni, hogy a kérdéssel a magyar kormány a legmagasabb szinten foglalkozik. Ez a kormány számára kiemelten fontos ügy. Lázár János miniszter úr ezért is döntött úgy, hogy a Miniszterelnökségen belül állítjuk fel az ezzel foglalkozó csapatot, és ennek vezetésére kaptam nagyon megtisztelő felkérést. Tavaly decemberben, Manchesterben a brit elnökség második plenáris ülésén négy napon át tárgyaltunk partnereinkkel, nem csupán kormányzati képviselőkkel, hanem szakértőkkel is. Sikerült őket meggyőznünk arról, hogy teszünk azért, hogy a korábbi néhány hónap eseményei ne mérgesedjenek el. Magyarországon él Európa harmadik legnagyobb zsidó közössége. A kormány elkötelezett az IHRA céljai mellett; megszülettek azok a jogszabályok is, amelyek mindenfajta kirekesztéssel szemben zéró toleranciát hirdettek meg; Lázár János miniszter úr vezetésével újraindult a párbeszéd a zsidó közösségi kerekasztal formájában, ahol háromhavonta beszámolunk a megtett lépésekről.

Dombi Gábor: A jobbikos Duró Dóra parlamenti kulturális bizottsági elnök pozíciója volt az egyik olyan pont, amelyet a nemzetközi szervezetek kritikával illettek.

Takács Szabolcs Ferenc: Több pont volt, amit nehezményeztek. Ebben a szervezetben dolgozó szakértők – érthető módon – különösen érzékenyek minden, radikálisnak mondható politikai megnyilvánulásra, amely a szervezet egészének működését érinti. Görögországban, Franciaországban és nálunk is vannak olyan szereplők, politikai megnyilvánulások, amelyek nem szerencsések. Valóban volt egy nehezebbnek mondható időszak a múlt évben, de ezen talán már túl vagyunk. Úgy gondolom, hogy konstruktív hangulatban tudunk dolgozni. Lehet, hogy még lesznek problémák, „ügyek”, amelyeket kezelni kell. De arról szól az elnökségünk, hogy a magyar kormány nyíltan vállalja, hogy minden velünk szemben megfogalmazott kritikát igyekszünk nyitottan fogadni és konstruktívan megbeszélni.

Dombi Gábor: A személyes véleményét kérdezném: minek tulajdonítja azt, hogy a Holokauszt után, a XXI. században is továbbél a radikális antiszemitizmus? Gondolok itt a franciaországi eseményekre, amelyek Európa 9/11-es támadásának érezhetünk.

Takács Szabolcs Ferenc: Pontosan erről szeretnénk szervezni egy konferenciát, amelynek a témája az antiszemitizmus újjáéledése Kelet-Közép-, illetve Nyugat-Európában. Én azt gondolom, hogy a közép-európai országokban, amelyek a hidegháború idején a vasfüggöny mögött éltek, az antiszemita jelenségeknek más okai vannak, mint a nyugat-európai országokban. De történészek, politológusok, szociológusok és oktatási szakemberek közös gondolkodása szükséges, hogy beazonosítsuk ennek okait, gyökereit, és meghatározhassunk olyan eszközöket, amelyek révén hatékonyan tudunk az antiszemitizmus ellen küzdeni. A konferenciára 2016 januárjában kerül majd sor.

Dombi Gábor: Ha jól értem az óvatos fogalmazását egy történelmi szakadékot lát Kelet- és Nyugat-Európa között? Megkésett történelmi fejlettségre gondol?

Takács Szabolcs Ferenc: Objektív oknak is mondhatom, hogy a hidegháború idején a szocialista világrendhez tartozó országokban a Holokauszt kérdése tabu volt. Úgy tettek, mintha sohasem létezett volna. De a nyugat-európai országokban is kellett 3-4 évtized, amíg nyíltabban, őszintébben beszéltek az adott ország Holokausztban játszott szerepéről. Az IHRA is csak 2000-ben jött létre, a korábbi svéd miniszterelnök, Göran Persson és egy izraeli történész professzor, Yehuda Bauer kezdeményezésére. 55 évvel a háború vége után! Kelet-Európában csak az utóbbi huszonöt évben lehet erről a kérdésről nyíltabban beszélni, s Kelet- és Nyugat-Európa történelmi fejlődése a világháború után másképp alakult. A társadalom is különböző. Ez lehet a válasz gyökere az Ön által feltett kérdésre.

Dombi Gábor: Említette, hogy szeretné a szervezetet jobban láthatóvá tenni. Mit jelent ez a gyakorlatban? Aktívabbak lesznek a közösségi oldalakon? A fiatalokat jobban elérő médiaformákat, filmeket használnak?

Takács Szabolcs Ferenc: Minden egyes tagállamban a kormánynak, az ország zsidó szervezeteinek együtt kell működnie, és nekik kell kidolgozniuk és megvalósítaniuk azokat a programokat, amelyek a szervezet egészét láthatóvá teszik. Ez részben oktatáson, kulturális események szervezésén keresztül működhet. Az adott kormányoknak, szervezeteknek ki kell állniuk az antiszemita jelenségek ellen, együttműködve az IHRA-val, az IHRA ottani delegációjával. A magyar elnökség alatt, az IHRA tagállamokban működő magyar külképviseleteken szeretnénk olyan programokat szervezni, melyek a magyar elnökségnek adnak láthatóságot. Európán kívüli országokban is szeretnénk bemutatni, hogy mit tett és tesz a magyar kormány, és a zéró tolerancia meghirdetett politikája mögött milyen valódi, komoly és hiteles szándékok állnak.

Dombi Gábor
A Holokauszt Emlékév 2014 és folytatása weboldal szerkesztője

***

Az IHRA-ról

Az IHRA-t 31 állandó tag alkotja, 8 országnak van megfigyelő státusza és hét nemzetközi szervezettel pedig állandó partnerséget alakított ki az IHRA. A szervezet szellemi alapját „A Stockholmi Nemzetközi Holokauszt Fórum Nyilatkozata” képezi, ami nyolc pontban foglalja össze a Holokauszt utáni Európa erkölcsi kötelességét a Holokauszt áldozatai emlékének a megőrzése érdekében. A dokumentum kimondja, hogy a Holokauszt alapjaiban rendítette meg az európai civilizáció pilléreit. „A Holokauszt példátlan jellege örökre egyetemes jelentőségű marad. A nácik többi, sokmilliónyi  áldozatának rettenetes szenvedése is maradandó sebhelyet hagyott Európában. (…) a nácik által kitervelt és végrehajtott Holokauszt (…), mindörökre be kell vésődjön kollektív emlékezetünkbe. Meg kell őriznünk a szívünkben mindazok önzetlen önfeláldozásának emlékét, akik szembeszálltak a nácikkal, és sokszor saját életük kockáztatásával védték vagy mentették a Holokauszt áldozatait.”

Az IHRA-n belül négy szakértői munkacsoport működik: akadémiai (történeti kutatások), képzési (oktatás, jó gyakorlatok cseréje), emlékművek, -helyek és múzeumok és kommunikációs munkacsoport.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.