Nemzeti értékek

Országimázs konferencia: a magyar sport és tudomány a középpontban

"Nemzeti értékeink kedvezően hatnak a külgazdaságra, a turizmusra és jelentős a diplomáciában betöltött szerepük."

_{2015.03.05 16:10MTI}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Hogyan lehet napjaink sport- és tudományos eredményeit Magyarország népszerűsítésére, az országimázs fejlesztésére felhasználni? - erre a kérdésre keresik a választ az Antall József Tudásközpont idei Országimázs Konferenciáján a két terület szakemberei csütörtökön a Bálna Budapest központban.

A sporttal és tudománnyal mint nemzeti értékekkel foglalkozó konferencia megnyitóján Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, a Hungarikum Bizottság elnöke Puskás Ferenc világszerte ismert futballjátékos alakját idézte fel, akinek életműve a hungarikumok közé tartozik. Kiemelte: a hungarikum szó ma már minőségi garanciát jelent, így meghatározó a nemzetkép, az országimázs formálásában. Nemzeti értékeink kedvezően hatnak a külgazdaságra, a turizmusra és jelentős a diplomáciában betöltött szerepük - tette hozzá.

Antall Péter, az Antall József Tudásközpont igazgatója kiemelte: azért foglalkoznak az országimázzsal, mert hiszik, hogy érdemes Magyarországon élni és dolgozni, a külföldi tanulmányok után a megszerzett tudást itthon hasznosítani.

Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője kiemelte: egy országimázs-stratégia és -kommunikáció akkor sikeres, ha olyan közösségekre, eseményekre, jeles személyiségekre épít, akikkel, illetve amelyekkel azonosulni tudunk. Kiemelte, hogy szükség van a kreatív gondolkodásmódra és arra is, hogy megtanuljuk a 21. század eszközeivel megmutatni magunkat. Az országimázs változik: újabb trendek lépnek a régiek helyébe, a gulyásleves és a Hortobágy helyett ma már inkább a romkocsmákkal és a Prezivel azonosítják Budapestet - hangsúlyozta.

A sportról rendezett kerekasztal-beszélgetésen Baráth Etele, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnöke úgy vélekedett: az országimázs szempontjából nincs erősebb üzenet annál, mint amikor egy nemzetközi sportesemény eredményhirdetésén elhangzik egy ország himnusza. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kajakosok és kenusok 1995-től összesen 478 aranyérmet nyertek világversenyeken, és így ugyanennyi alkalommal csendült fel 28 országban a magyar himnusz. "Versenyzőink ezzel nagyon sokat tettek hozzá Magyarország képéhez" - állapította meg Baráth Etele.

Simicskó István sportért felelős államtitkár szerint az országimázs része az is, ha egy nemzet valamelyik sportágban sikeresen le tud bonyolítani egy világ- vagy Európa-bajnokságot. Hozzátette: a kormány sportstratégiájának éppen az az egyik eleme, hogy minél több világversenyt hozzon Magyarországra.

Ennek kapcsán szóba került az is, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlésének februári javaslata alapján Magyarország és Budapest megvizsgálja annak lehetőségét, hogy pályázzon a 2024-es nyári ötkarikás játékok megrendezésére.

Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, aki egyben az olimpiai védnöki testület tagja is, ennek kapcsán úgy fogalmazott, "egy budapesti olimpia és paralimpia lehetősége sokkal közelebb van, mint eddig bármikor". A sportvezető szerint az új irányvonalak és nemzetközi trendek alapján az olimpiarendezés feltételei tulajdonképpen Budapestre vannak szabva. Hozzátette: egy olimpia kitűnő lehetőséget adna arra is, hogy a magyar kultúra megmutassa magát a világnak.

Lázár Zoltán, a Magyar Lovasszövetség elnöke azt mondta, hogy a magyaros vendégszeretet és precizitás, illetve az ország sport iránti elkötelezettsége jó alapot ad egy olimpia megrendezéséhez.

A háromszoros ötkarikás bajnok Benedek Tibor, a férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya zárszavában úgy fogalmazott, az olimpiarendezés rengeteg áldozattal és nehézséggel járna, de ugyanakkor egy ország álma válna valóra vele.

A tudomány témakörében rendezett kerekasztal-beszélgetésen Pacher Tibor, a Puli Space Technologies alapítója elmondta, hogy az általuk kifejlesztett eszközzel egy nemzetközi versenyen vesznek részt. Ennek során a Holdra kell juttatni egy olyan járművet, amely legalább 500 métert képes ott megtenni. Mint hozzátette, a projektbe eddig 50 ezer önkéntes munkaórát fektettek; a várható összköltség 15 millió dollár.

Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár elmondása szerint létezik egy úgynevezett good country index, amely azt mutatja, melyik ország mennyivel járul hozzá a föld jólétéhez: Magyarország a középmezőnyben van, de a tudomány és a kultúra területén a legjobbak között tartják számon.

Beszámolója szerint a külügyi tárca egyik célja, hogy a hazai "szürkeállomány mellé tőke is érkezzen". A külügyminisztériumhoz tartozik újabban a tudományos és technológiai attaséi hálózat, de el kell gondolkodni azon, hogy ezek az attasék nem feltétlenül a fővárosokban tudnak a leghatékonyabban működni - jegyezte meg.

Szigeti Gyula Péter, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kutatásfejlesztési elnökhelyettese úgy vélte, a felsőoktatási és a doktori képzési programok jelenleg nincsenek elég jól végiggondolva, ezért a két hónapja felállt új kormányhivatal a kutatói életpályához kíván segítséget adni.

Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke szerint a magyar fiatalok nem egyszerűen azért mennek külföldre, mert ott többet tudnak keresni, hanem mert biztos körülményekre vágynak. Csermely Péter, a Magyar Tehetségsegítő Tanács elnöke hozzáfűzte: az itthon maradóknak nem a kinti fizetésnek megfelelőt kell biztosítani, hanem hasonló létfeltételeket, a külföldön dolgozókat pedig hazacsábítani.

Fontos lenne a magyar kkv-szektor régiós szinten is alacsony innovativitásának növelése, ezt jól szolgálná egy olyan program, amely fejlesztők alkalmazásában nyújtana segítséget a vállalatok számára - értettek egyet a beszélgetés résztvevői.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter