Preventív hatás

Január elsejétől működik a kínzás elleni nemzeti megelőző mechanizmus

Az ombudsmani hivatal munkatársai véletlenszerűn megjelenhetnek fogvatartási helyeken, és ott vizsgálatot folytathatnak.

2014.12.18 02:30MTI

Január elsejével megkezdi működését a kínzás és más embertelen bánásmóddal szembeni nemzeti megelőző mechanizmus, amelynek működtetése során az ombudsmani hivatal munkatársai véletlenszerűn megjelenhetnek fogvatartási helyeken, és ott vizsgálatot folytathatnak majd - jelentette be Székely László, az alapvető jogok biztosa szerdán budapesti sajtótájékoztatón.

Az ombudsmani hivatal bízik abban, hogy már csak annak is preventív hatása van, hogy a feladatot ellátó hivatali főosztály munkatársai bármikor megjelenhetnek fogvatartási helyeken, amelyekbe a büntetés-végrehajtási és rendészeti intézményeken túl minden olyan hely beletartozik, ahol valamilyen hatóság utasítása alapján tartózkodnak ellátottak, betegek. Ilyenek például a katonai, rendőrségi fogdák, szociális és egészségügyi intézmények egyes részlegei - mondta Székely László.

Közölte, körülbelül négyezer ilyen hely van Magyarországon. A büntetés-végrehajtás intézményeiben körülbelül 18 ezer fogvatartott ember lehet - jegyezte az ombudsman.

Hangsúlyozta: a mechanizmus működtetésének célja a megelőzés.

Székely László elmondta, hogy létrehozott egy civil konzultációs testületet, amelynek feladata javaslataival és észrevételeivel segítse a főosztály munkáját.

Közölte, a jövő évi ellenőrzési terv titkos.

Fliegauf Gergely, az ombudsmani hivatal nemzeti megelőző mechanizmus főosztályának vezetője beszélt arról, hogy nemzetközi szervezetek megállapítása szerint Magyarországon a kínzás "nem szisztematikus". Mint mondta, hiányosságok mutatkoznak azonban a fogvatartási körülményekben, valamint gond a fogvatartottak közötti erőszak eltűrését, illetve a börtönök túltelítettségét illetően, ami Magyarországon 140 százalékos.

Közölte, a mechanizmus működtetése során lesznek nem tervezett látogatások is. A jövő évben egyébként 22 fogvatartási hely ellenőrzését tervezik. "A munkák nem nyomásgyakorlás a fenntartó intézményekre" - hangsúlyozta Fliegauf Gergely.

Elmondta azt is, hogy a vizsgálódás fő formái a bizalmas interjúk lesznek. A megismert tények és adatok alapján jelentéseket készítenek majd. Ezeket nyilvánosságra hozzák és megküldik az ügyészségnek - közölte Fliegauf Gergely hozzátéve, hogy nem az lesz a dolguk, hogy egyedi eseteket feltárjanak, de előfordulhat, hogy büntetőfeljelentéssel kell majd élniük.

Haraszti Katalin főosztályvezető-helyettes közölte: a mechanizmus működtetése során magánfenntartású intézményeket is vizsgálnak majd.

A közreadott sajtóanyag szerint a jogszabályi előírások értelmében 11 fővel kell ellátnia a megszabott feladatokat, azonban a költségvetési forráshiány miatt mindössze 6 fővel kezdhetik meg a munkát.

Székely László azt mondta, hogy mintegy 100 millió forintos többletforrása lenne szüksége a hivatalnak.

Magyarország több mint 25 éves csatlakozott a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések, bánásmód elleni ENSZ egyezményhez, amelynek fakultatív jegyzőkönyvét az Országgyűlés 2011-ben iktatta törvénybe. Ennek előírása értelmében kell létrehozni és működtetni egy nemzeti megelőző mechanizmus elnevezésű rendszert. A feladattal az Országgyűlés az alapvető jogok biztosát bízta meg.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.