Devizaperek

Az Erste Lakáslízing perében is halasztottak

A Fővárosi Ítélőtábla október 29-ére halasztotta a másodfokú ítélet kihirdetését a Erste Lakáslízing Zrt. magyar állam ellen indított devizahiteles perében.

2014.10.14 15:10MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
freedigitalphotos.net/Salvatore Vuono

A Fővárosi Törvényszék szeptember 16-án kihirdetett elsőfokú ítéletében elutasította a felperes Erste Lakáslízing Zrt. keresetét a magyar állam ellen indított perében.

A felperes társaság keresetében annak megállapítását kérte, hogy az általa 2004. május 1. és 2014. július 19. között alkalmazott üzletszabályzatok, általános szerződési feltételek egyoldalú szerződésmódosítást biztosító kikötései tisztességesek és érvényesek voltak.

A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a szerződéses kikötések nem feleltek meg az átláthatóság elvének, a ténylegesség és arányosság elvének, a tételesség elvének és a szimmetria elvének sem, így nem feleltek meg a tisztességesség kritériumainak.

A felperes pénzügyi vállalkozás annak a törvényi vélelemnek a megdöntését kísérli meg az állam ellen indított másodfokú perben, amely szerint tisztességtelenek és érvénytelenek a lízingtársaság általános szerződési feltételeiben (ászf-ben) a devizahiteles szerződések egyoldalú módosítását - kamat-, díj- és költségemelést - lehetővé tevő kikötések.

A másodfokú eljárásban a felperes lízingtársaság jogi képviselője döntő részben megismételte az első fokú bírósági eljárás során már ismertetett érveit. A lízingcég jogi képviselője ez esetben is azt kérte, hogy a másodfokú bíróság kérjen normakontrollt az Alkotmánybíróságtól, mert a per alapjául szolgáló, első devizahiteles törvény szerintük Alaptörvénybe ütközik, egyebek mellett sérti a visszamenőleges jogszabályalkotás tilalmát.

Egyúttal az első devizahiteles törvényben (a "2014/ XXXVIII-as törvényben") rögzített eljárásjogi kérdések mindegyike problematikus. Emellett az volt a lízingcég álláspontja, hogy a devizahiteles törvény alapján folyó perek ellentétesek az Európai Unió joggyakorlatával.

Az alperes állam képviselője szerint a devizahiteles törvény nem ellentétes az Alaptörvénnyel, így szükségtelen az ítélőtáblának az Alkotmánybírósághoz fordulnia.

A lízingcég és az állam jogi képviselője arról is vitatkozott, hogy az ászf-ekben leírt referencia-kamat alkalmazása az első devizahiteles törvény hatálya alá esik-e, vagy sem.

Az állam képviselője szerint a devizahiteles törvény előírásait kell nézni a referencia-kamat alkalmazásakor, míg a lízingcég jogi képviselője szerint a mindenkori referencia-kamat meghirdetése egyfajta automatizmus alapján történik, így a szerződésmódosításokat is lehetővé tevő ászf-ekben elég általánosságban a referenciakamatra hivatkozni.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.