Devizaperek

Az EvoBank ügyében az Alkotmánybírósághoz fordul az ítélőtábla

A pénzintézetek magyar állam ellen indított devizahiteles keresetei közül az EvoBanké az első, amelyet másodfokon tárgyalt a Fővárosi Ítélőtábla.

2014.09.29 11:56MTI
Forrás: youtube.com

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul az EvoBank Zrt. magyar állam ellen indított perében, amelynek tárgyalását felfüggeszti az Ab eljárásának végéig.

A pénzintézetek magyar állam ellen indított devizahiteles keresetei közül az EvoBanké az első, amelyet másodfokon tárgyalt a Fővárosi Ítélőtábla. A tanácsvezető bíró a hétfői tárgyaláson a jogerős végzés rövid, szóbeli indoklásában hangsúlyozta: azt kéri az Ab-től, hogy állapítsa meg a Kúria jogegységi döntését törvénybe foglaló első devizahitele (2014. évi XXXVIII.) törvény több pontjának alkotmányellenességét, és semmisítse meg azokat.

Többek között azét, amely kimondja, hogy a szerződéses kikötés semmis, ha a pénzügyi intézmény a törvényben rögzített határidőben nem kezdeményezte a polgári peres eljárás lefolytatását vagy a bíróság a keresetet elutasítja vagy a pert megszünteti.

Azt a törvényi rendelkezést is megsemmisíttetné az Ab-vel az ítélőtábla, amely szerint ebben az esetben a pénzügyi intézménynek a fogyasztóval külön törvény szerint meghatározott módon kell elszámolnia.

A törvény további tíz paragrafusa is alkotmányellenes a másodfokon eljáró bíróság szerint, elsősorban arra a polgári peres eljárásra vonatkozó passzusok, amelyek rögzítik, hogy a pénzintézetek milyen eljárásban kísérelhetik meg megdönteni a tisztességtelenség törvényi vélelmét.

A Fővárosi Ítélőtábla szerint ezek a törvényi cikkek sértik az Alaptörvényben foglalt elvet, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam, sértik a hatalommegosztás elvét, valamint azt a passzust is, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

A bíróság szerint sérti a törvény továbbá a bírák függetlenségére vonatkozó alkotmányosan rögzített elvet is, a jogbiztonság elvét, valamint azt is, hogy a bírák igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el.

A bíró indoklásában kitért arra is, hogy a szerződéses feltétel tisztességtelensége etikai fogalom, amelynek megítélésénél kiemelkedő jelentősége van a bíró "köztapasztalaton alapuló, logikai következtetéseinek", a szakismeretet igénylő következtetést azonban a bíró pusztán a logika szabályai alapján, segítség nélkül nem tudja elvégezni.

Úgy fogalmazott, hogy a törvényben rögzített hét elv megvalósulása, "többnyire különleges szaktudás nélkül is kikövetkeztethető", de a közgazdasági folyamatok hatásainak értékeléséhez azonban a bíró jogi szaktudása nem mindig elegendő.

Annak megítéléséhez pedig, hogy a kikötésben megfogalmazott körülmény kamatra, költségre, díjra ténylegesen milyen hatást fejtett ki, olyan, különleges pénzügyi és közgazdasági szakismeret szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik.

A bíró elmondta azt is, hogy a törvényben szabott szűk határidők miatt a bizonyítási eljárás lefolytatása kizárólag okiratok szolgáltatására szorítkozhat, további bizonyítási eszközök alkalmazása veszélyezteti a határidők betartását, sőt lehetetlenné teszi azt.

Az EvoBank Zrt. fellebbezésében kérte a törvény alaptörvény-ellenességének, valamint nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítását, és az alaptörvény-ellenes rendelkezések alkalmazásának kizárására irányuló eljárás kezdeményezését az Alkotmánybíróságnál (Ab).

A bank szerint az elsőfokú ítélet indoklásában "az alkotmányellenességi aggályok meglétét" a Fővárosi Törvényszék is elismerte. A felperes bank fellebbezésében kifejtette: a törlesztőrészletek emelkedése nem járt együtt a hitelező ok nélküli "gazdagodásával", hiszen a hitelező elvben a forrásköltségek növekedését érvényesítette a kamat- vagy díjemelés során, így a szolgáltatások közötti egyensúly általános jelleggel biztosan nem borult fel.

Az alperes magyar állam a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletének helybenhagyását kérte és fellebbezési ellenkérelmében a bíróság ismertetése szerint kifejtette: a devizahiteles törvény nem utólagos jogalkotás, mert a Kúria jogegységi döntése a régi Polgári törvénykönyvön és a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos egyéb jogszabályokon alapul.

A magyar állam szerint a jogalkotó nem teremtett olyan jogi helyeztet, hogy a formálisan korábban kötött szerződésekre is kiterjedő hatály hátrányait kizárólag a pénzügyi intézményeknek kelljen viselniük.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.