Ezúttal az FHB ügyében

Újabb devizaper, újabb halasztás

Szeptember 5-re halasztotta az ítélethirdetést az FHB Jelzálogbank Nyrt. magyar állam elleni devizahiteles perében a Fővárosi Törvényszék pénteken.

2014.08.29 14:40MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
freedigitalphotos.net/Salvatore Vuono

A felperes hitelintézet keresetében azt kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy a kérelemben megjelölt időszakban általános szerződéses feltételei tisztességesek voltak, ezért érvényesek.

Az FHB Jelzálogbank emellett kérte a bírósági eljárás felfüggesztését, továbbá, hogy a törvényszék forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) és kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál, amit a bíróság elutasított.

A jelzálogbank kérte azt is, hogy a törvényszék alkalmazza a részleges érvénytelenség szabályát, az alperes jogi képviselője ezzel szemben azt indítványozta, ha bármely szerződéses feltétel tisztességtelensége megállapítható, a teljes keresetet utasítsa el a bíróság.

A felperes jogi képviselője a tárgyaláson fenntartotta keresetét. Egyebek között kifejtette, hogy a per alapjául szolgáló törvény számos ponton alkotmányellenes, sérti a jogbiztonságot, a visszamenőleges jogalkotás tilalmát, a bírói függetlenség elvét, ellentmond a vonatkozó uniós irányelvnek, s közjogilag érvénytelen, mert a jogalkotó megszegte az Európai Központi Bankkal (EKB) való konzultációs kötelezettségét.

A bank keresetében kitért arra, hogy a jelzáloglevéllel finanszírozott hitelintézetekre különleges szabályokat állapít meg a törvény, szigorúbb finanszírozási elvek vonatkoznak rá és szűkebbek a finanszírozási csatornái.

A nemzetközi pénzpiacon gyűjt forrást, forrásszerzése különösen érzékeny a minősítésekre. Kiemelte, hogy nem áll mögötte nemzetközi anyavállalat, maga viseli az országkockázatot. Az általános szerződési feltételek (ászf) a kereset szerint az átlagfogyasztó számára közérthetőek, de szakmai kifejezéseket is tartalmaznak, s valamennyi oklista megfelel a tételes felsorolásnak.

A felmondhatóságnak, amit jogszabály biztosít, a felperes szerint nem feltétlenül kell szerepelnie a szerződéses kikötésben. Olyan feltétel pedig, amely kizárná a kamatcsökkentés lehetőségét, nincs. A kereset kitért arra is, hogy a pénzpiacon drágább a forrásszerzés, amit a kamatokban érvényesíteni kell.

A lakossági hitelek kockázati tényezőinek romlása a banktól független körülmény, ami portfólió szintű veszteséget okozhat, s ennek kamatemeléssel történő fedezése jogszabályban előírt kötelezettség.

Az állam keresetében egyebek között az átlátható, érthető megfogalmazás vizsgálatát kérte a bíróságtól, mondván, csak szűk körben tartja elfogadhatónak az idegen és szakkifejezések használatát.

Az állam emellett nem tartja elegendőnek, ha fennáll a kamat változásának lehetősége, annak álláspontja szerint arányosan kell változnia. Az ászf-ket illetően a bank az alperes szerint nem támasztotta alá, hogy az oklistában szereplő elvek tényleges kapcsolatban állnak a kamatokkal, s nem tartalmazza azt a kötelezettséget, hogy a fogyasztó számára kedvező változásokat ténylegesen alkalmazni fogja.

A felperes FHB jogi képviselője szerint a bank szabályzata megfelel az átláthatóság feltételeinek. Hozzátette, az átláthatóság addig terjed, amíg a fogyasztó előre láthatja a kockázatokat, azok gazdasági következményeit meg tudja ítélni.

A 10-20 éves szerződésekben azonban vannak előre nem látható és számszerűsíthető kockázatok, amire felhívják a figyelmet a kockázatfeltáró nyilatkozatban. A bank a tárgyaláson pontosította keresetét, az abban szereplőktől eltérő időintervallumokra kérte a tisztességesség megállapítását.

Az állam jogi képviselője erre úgy reagált: a felperesnek kell azonosítania a törvény hatálya alá tartozó kikötéseit és azt, hogy milyen időszakban voltak hatályban; ha tévesen azonosítja, az azzal jár, hogy a felperes esetleges pernyertessége esetén sem dől meg a tisztességtelenség vélelmezése a keresetben megjelölt kikötésekre. A hibás kereset kockázata őt terheli - fűzte hozzá.

A bank üzleti titkokat is tartalmazó okirati bizonyítékokat szeretett volna bemutatni, amelyek a működési mechanizmus bizonyítására is alkalmasak, s amelyeket "földi halandó" nem ért meg, ennek érdekében zárt tárgyalás elrendelését kérte.

Az állam jogi képviselője úgy vélekedett, ez arra utal, hogy kikötései nem felelnek meg az átláthatóság követelményének, s akár a kereset elutasításához vezető indokot is szolgáltathat, ha a felperes fenntartja indítványát. A bizonyítékok bemutatására végül nem került sor.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.