Az autópályák is segítenének

Fapados repülőkkel a román turistákért

A fapados járatok számának sűrítése élénkíthetné a román beutazó turizmust.

2014.07.25 21:25MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Horváth Viktória szerint a fapados repülőjáratok sűrítésével és bővítésével növekedhetne a Romániából Magyarországra érkező turisták száma, s jótékony hatással lenne az is, ha a szomszédos országban elkészülnének az autópályák.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turizmusért felelős helyettes államtitkára a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen vett részt, ahonnan telefonon az MTI-nek elmondta: a román beutazó forgalom - a tavalyi év kivételével - markánsan erősödött az elmúlt években, egyre inkább meghatározó válik a dél-alföldi régióban, valamint az Északi-középhegységben, a városok közül pedig Debrecenben és Hajdúszoboszlón.

A KSH adatai alapján 2013-ban 213 544 romániai vendég 410 387 vendégéjszakát töltött el a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken, ez 1,9, illetve 2,1 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A turisztikai céllal hozzánk érkezőket főként az egészségturizmus és a városnézések vonzzák. Románia 2012-ben a gyógyszállók ötödik küldő piaca volt 40 ezer vendégéjszakával (+12,2 százalék), az összes küldő ország között pedig a tizedik.

A helyettes államtitkár elmondta, a Romániából Magyarországra irányuló forgalom jelentős része közúton valósul meg, ezért a romániai autópályák megépítése jelentősen segítené az ide irányuló forgalmat.

Hozzátette, közeli versenytársainkhoz - Ausztriába, Csehországba - napi több járat indul Bukarestből, és számos nyugat-európai főváros elérhető fapados járatokkal, nagyon kedvező árakon a nagyobb romániai városokból. Budapestre ugyanakkor közvetlen járattal csak Bukarestből (TAROM), fapados járattal (Wizz Air) pedig Marosvásárhelyről lehet utazni. Úgy vélekedett, a fapados járatok sűrítése a két relációban, vagy több helyszínről való indításuk segítené a román beutazó forgalom bővülését.

Horváth Viktória felhívta a figyelmet arra is: a magyar vendégeket egyre több minőségi szolgáltatás fogadja Erdélyben, minden szegmensben új szálláshelyek épültek. Erdély akkor lesz sikeres, ha saját kulturális örökségeit, ízeit adja, s erre nagyon sok példa van már - mondta.

Hangsúlyozta, bízik abban, hogy a két ország közösen is piacra tud majd lépni a Kína és a kelet-közép-európai államok közötti együttműködés keretében, megoszthatja a turizmus fejlesztésében szerzett tapasztalatait, ami segítheti az ágazat növekedését, és ezzel a foglalkoztatás bővülését mindkét országban. Hozzáfűzte, Romániában 2012-ben a GDP 1,5 százaléka származott közvetlenül a turizmusból, ezt a román nemzeti stratégia szerint 2024-re szeretnék 5,6 százalékra növelni. A turizmus közvetett hozzájárulása a GDP-hez Romániában 5,1, Magyarországon 8,8 százalék.

MTI Fotó: Beliczay László

A magyarországi turizmusról szólva kiemelte, hogy a belföldi turizmus több mint 10 százalékkal bővült az első hat hónapban, amiben nagy szerepe volt a SZÉP-kártya programnak. A helyettes államtitkár szerint a program elindítása nagyon jó döntés volt, mert úgy tudta húzni a belföldi turizmust, hogy közben mérsékelte a szezonalitást.

Az első hat hónapban 12 százalékkal több pénzt töltöttek fel a munkáltatók a SZÉP-kártyákra, mint a tavalyi év hasonló időszakában, a költések pedig 18 százalékkal nőttek. Horváth Viktória szerint az adatok azt jelzik, hogy erősödött a gazdaság, a munkáltatók tudnak béren kívüli juttatásokat adni.

Az idén január és május között a kereskedelmi szálláshelyek 5,24 milliárd forint értékben fogadtak el SZÉP-kártyát, ami 35 százalékos növekedés tavalyhoz képest, ezen belül májusban a felhasználás közel 60 százalékkal emelkedett. Hozzáfűzte, az első öt hónap adataiból is látszik, hogy a belföldi turizmus bővülése nemcsak a SZÉP-kártya-költéseknek köszönhető, hanem plusz pénz is került a gazdaságba.

Az idén az első öt hónapban a magyar vendégek 3,2 milliárd forinttal több szállásdíjat fizettek a kereskedelmi szálláshelyeken, mint tavaly ugyanekkor, a SZÉP-kártyabeváltás pedig csupán 1,36 milliárd forinttal emelkedett. Ebből következően több mint 1,8 milliárd forint egyéb saját forrást költöttek üdülésre. Ez Horváth Viktória szerint azt üzeni, hogy javult az emberek anyagi helyzete, illetve a jövőre vonatkozó várakozásaik is optimistábbak.

Az idei eredmények közül kiemelte továbbá, hogy az egy kiadható szobára jutó szobaár-bevétel mutató (revpar) az első öt hónapban több mint 10 százalékkal nőtt tavalyhoz képest a szállodákban. A revpar még mindig mélyen az európai átlag alatti, de már emelkedik, ami azt mutatja, hogy a vállalkozások versenyképessége javulni tudott - mondta a helyettes államtitkár.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.