A jogtörténész üdvözli a döntést

Biszku-ügy: "végre!"

"Üdvözölni kell azt a tényt, hogy végre nem maradt büntetlenül a társadalom igazságérzetét sértő bűncselekmény."

2014.05.13 21:38MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Fotó: freedigitalphotos.net/cuteimage

Üdvözölni kell azt a tényt, hogy végre nem maradt büntetlenül a társadalom igazságérzetét sértő bűncselekmény - mondta Horváth Attila jogtörténész az MTI-nek annak kapcsán, hogy halmazati büntetésként öt és fél év szabadságvesztésre ítélte a 92 éves Biszku Béla volt állampárti vezetőt a Fővárosi Törvényszék első fokon, nem jogerősen kedden.

Az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt elítélt volt belügyminiszter büntetőperéhez fűződően Horváth Attila megállapította: az állami és pártvezetők, illetve azok, aki a belügyi szerveket irányították, "majdhogynem kézi vezérléssel irányították a hatóságokat, a nyomozó hatóságoktól a bírói ítéletek meghozataláig bezárólag", és utasíthatták az erőszakot alkalmazó fegyveres erőket is.

Az egyetemi docens emlékeztetett: a megtorlások idején törvénysértő módon irreguláris haderőket állítottak fel, ilyen volt a karhatalom is, amely sorozatos bűncselekményeket követett el a polgári lakossággal szemben. Utalt arra, hogy a történészi bizonyítás és a büntetőjogi bíróság előtti bizonyítás eltér egymástól, ugyanis ha egy történész a dokumentumok alapján megállapítja a felelősségét egy korabeli vezetőnek, az nem jelenti azt, hogy az egyúttal a büntetőjogi felelősséget is megalapozza, mert ez utóbbi másfajta bizonyítást igényel.

A bizonyítékokat szabadon mérlegelheti a bíró, neki kell a saját lelkiismerete és a törvényekre tett esküje alapján dönteni arról, hogy eléggé megalapozott-e a vád egyik vagy másik esetben - mutatott rá.

A jogtörténész felhívta a figyelmet: Biszku Béla ellen a mostani tárgyalássorozaton kívüli más ügyekben is folyik nyomozás, emiatt elképzelhetők újabb vádemelések. Horváth Attila véleménye szerint a bíróságot az ítélethozatalban az vezethette, hogy a kilencvenes években a salgótarjáni sortűz ügyében a mostanihoz hasonló enyhe ítéletek születtek, illetve az is, hogy enyhítő körülményként figyelembe vették a vádlott előrehaladott korát és egészségi állapotát, továbbá az esetek óta eltelt idő hosszúságát.

Ez utóbbi tény felveti az igazságszolgáltatás mulasztását, ugyanis ezeket az ügyeket 25 évvel ezelőtt kellett volna tárgyalni, amikor Biszku Béla is nagyságrenddel fiatalabb volt és nem lehetett volna hivatkozni idős korára, illetve szóba kerülhetett volna rajta kívül több vádlott is - jegyezte meg. Kahler Frigyes jogtörténész szintén a büntetőper kapcsán az MTI-nek azt mondta: szoros összefüggés van Biszku Béla tevékenysége és a salgótarjáni, valamint a Nyugati téri sortűz között, miután ő a legfelsőbb döntéshozó szerv, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága, illetve Politikai Bizottsága döntési joggal bíró, teljes jogú tagja volt a megtorlások idején. Megjegyezte: ezen testületek határozata nélkül az erőszakszervezetek semmit nem tehettek.

A salgótarjáni és a Nyugati téri eset nem választható szét, "releváns különbséget nem látok" a kettő között - fogalmazott arra utalva, hogy az utóbbi sortűz ügyében a bíróság szerint nem lehet kétséget kizáróan bizonyítani a vádlott bűnösségét.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.