"Kölcsönösen beleszólhatunk egymás belügyeibe"

Kövér László az egységes magyarságról

"Amennyiben elfogadjuk, hogy nincs határon túli magyar, csak egy magyar ember van, amit már az alaptörvény is kifejez, akkor igenis kölcsönösen beleszólhatunk egymás belügyeibe."

2014.04.24 09:57MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
freedigitalphotos.net/adamr

Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Újvidéki Rádiónak adott, csütörtök reggel sugárzott interjújában hozzátette: amikor Magyarország segít Szerbiának az európai uniós csatlakozás során, akkor egyben az ott élő magyaroknak is segít abban, hogy európai polgárokká válhassanak, annak minden előnyével.

Ebben a viszonyban azonban maghatározó elem az, hogy az ottani magyar közösség milyen bánásmódban részesül.

A szerb-magyar megbékélés például a biztató kezdet után kicsit lelassult – adott hangot csalódottságának a házelnök. Mély gyökerű problémákról van szó. Még nincs arról szó, hogy a délvidéki magyarság legalább jogi értelemben – a valahai kollektív bűnösség alapján történő jogfosztottság megszüntetésével - egyenrangú polgárává válhatott volna Szerbiának.

Arról sincs szó, hogy a megvalósult autonómiamodellt befejezett történetnek tekintenénk, egy olyan autonómiának, ami valóságosan megadja az önrendelkezés lehetőségét az ottani magyar közösségnek – mondta, majd hozzáfűzte: szimpátiával tekintünk azokra a nyilatkozatokra, gesztusokra, amelyeket a szerb vezetés tesz az ottani magyar közösség irányába, de mi azt szeretnénk, ha kicsit nagyobb sebességre tudnánk kapcsolni, különösen Szerbia európai uniós törekvéseinek a tükrében”.

Arra a felvetésre, hogy csupán egy képviselői mandátum múlott a határon túli szavazatokon az április 6-i országgyűlési választáson, Kövér László úgy reagált: több is múlhatott volna, ha még többen regisztráltak és szavaztak volna.

Egyrészt ezen az egy mandátumon is múlhatott a Fidesz-KDNP kétharmados győzelme, másrészt ez azt is jelenti, hogy ezentúl, amikor egy magyarországi politikai párt megalkotja saját politikai programját, abból semmiképpen sem hagyhatja ki az elszakított területeken élő közösségeket – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.

"Az elmúlt négy esztendőben történelmi áttörést értünk el. Nem csak a viszonyítási ponthoz képest, ami mindannyiunk számára 2004. december 5-e, az a morális és politikai mélypont, amelyet az előző, Gyurcsány Ferenc vezette MSZP-SZDSZ koalíció jelentett, hanem a Trianon óta eltelt majdnem száz esztendő nézőpontjából nézve is.

Először fordult ugyanis elő, hogy minden magyar, bárhol élt a világon, szavazhatott a magyar nemzetgyűlésbe, a magyar országgyűlésbe bekerülő képviselők személyéről. Azt gondolom, hogy szimbolikus értelemben, közjogi tekintetben a határokon átívelő nemzetegyesítés megtörtént, befejeződött. Amit most tennünk kell, az kevésbé lesz látványos, de legalább ilyen nehéz vagy még nehezebb lesz” - magyarázta. Olyan aprómunkára kell vállalkoznunk, amely igazán eggyé teszi a nemzetet" – fűzte még hozzá.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.