Augusztus 20.

Böjte Csaba a kiegyezésről, Navracsics a hitről beszélt

A párbeszéd és a kiegyezés évét hirdette meg a magyar nemzetnek Böjte Csaba ferences rendi szerzetes a Baranya megyei Birjánban kedden, az államalapítás ünnepe alkalmából tartott szentmiséjén.

2013.08.20 12:24MTI
Fotó: MTI

A Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője a község római katolikus templomában azt mondta: szeretné, ha a világ 15 millió magyarja úgy döntene, hogy a veszekedés, torzsalkodás, rágalmazás helyett "a keze, a nyelve, a szíve, az agya egyetlen célt szolgálna, Isten akaratát".

"Szent István napján fogalmazzuk meg vágyunkat, hogy a közösségépítés, a családok összetartása, a béke, a holnap építésének tüzében akarunk élni!" - jelentette ki.

Böjte Csaba úgy vélte, az a család és közösség érhet el eredményeket, amely képes megbocsátani másoknak, ezért ki kell tudjunk engesztelődni önmagunkkal, embertársainkkal, velünk élő más nemzetekkel, felekezetekkel, közösségekkel is.

Ha Jézus, Szent István, Szent László, Bethlen Gábor nyomán járva végigmegyünk az úton, akkor az a Kárpát-medence fölvirágzásához vezet - mondta.

A ferences rendi szerzetes felhívta a figyelmet arra, hogy mind a négyen bizonyították, ez az út járható. Emlékeztetett arra, hogy Jézus nem vágott vissza kínzóinak, ha így tett volna, ma nem dicsőítenék. Szent István az egymásnak feszülő erők integrálásával alapított államot, Szent László pedig arra törekedett, hogy jobb belátásra bírja, megváltoztassa, mintsem megsemmisítse ellenfeleit.

Böjte Csaba Bethlen Gáborral kapcsolatban arról szólt, hogy a fejedelem egy asztalhoz tudta ültetni az embereket, rájött arra, hogy összefogás, együttműködés nélkül nem lehet előre haladni.

Az ő uralkodását ma Erdély aranykorának nevezik - jegyezte meg.

A ferences rendi szerzetes hangsúlyozta: ahol gyűlölet, harag, indulat van, ott lehet, hogy igazság is van, de abból nem kérünk.

Az az igazság ugyanis olyan, mint az a leves, amely nagyon ízletes ugyan, de döglött legyek vannak benne - fogalmazott.

Navracsics Tibor szerint a magyar nemzetnek ismét hinnie kell saját magában, hiszen a több mint ezer év sikere, a fennmaradás, az erő kötelezi arra, hogy a jövőben is sikeres legyen Európában.

A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kedden Ópusztaszeren mondott augusztus 20-ai ünnepi beszédében hangsúlyozta: a magyarok a történelem egy-egy ritka és rövid időszakát leszámítva soha nem a katonai erőnek köszönhették az államiság fennmaradását, a közép-európai, a regionális vezető szerepet.

A magyar államiság bázisát a kultúra, a tudomány, a műveltség jelentette. A másik a saját magunkba vetett hit volt - tette hozzá.

"Ma, amikor különböző statisztikai adatokkal próbálják akár sugallni is, hogy boldogtalan nemzet vagyunk, akkor érdemes ezeken a tanulságokon elgondolkodni" - mondta Navracsics Tibor.

Nem lebecsülve a pénzügyi jólét fontosságát a nemzet boldogsága szempontjából, van egy ennél is fontosabb tényező, a hit saját magunkban, amely a több mint ezer éves államiság kötelezettsége - tette hozzá.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.