Egyszeri lejátszásra átadják...

Mégis nyilvánosságra kerül a Nagy Imre-per hanganyaga

Mégis nyilvánosságra kerül a Nagy Imre és társai elleni per teljes hanganyaga, miután Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója szóbeli ígéretet tett a Nyílt Társadalom Archívumnak és az 1956-os Intézetnek arra, hogy egyszeri lejátszásra átadja a felvételeket.

_{2008.05.30 18:30MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Mégis nyilvánosságra kerül a Nagy Imre és társai elleni per teljes hanganyaga, miután Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár (MOL) főigazgatója szóbeli ígéretet tett a Nyílt Társadalom Archívumnak és az 1956-os Intézetnek arra, hogy egyszeri lejátszásra átadja a felvételeket - mondta az MTI-nek pénteken Csikós Ildikó, a Nyílt Társadalom Archívum munkatársa.

Az 52 órás felvételt a mártírhalált halt miniszterelnök és hét társa perének 50. évfordulóján, június 9. és 15. között mutatjuk be a közönségnek, miután a MOL főigazgatója beleegyezett abba, hogy a felvételről kutatói másolat készüljön, és a felhasználás feltételeiről is megállapodtunk - tájékoztatott Csikós Ildikó.

Az egy hétig tartó eseménysorozatot a Nyílt Társadalom Archívumban tartják, ahol kegyeleti aktusként hangzik el szóról szóra a tárgyalás szövege, tehát történészi kommentárt nem fűznek hozzá. A per hanganyagának egyes részleteit jövő pénteken mutatják majd be a MOL-ban sajtótájékoztatón - közölte.

A Nagy Imre-per hanganyagának nyilvánosságra hozatalát eddig az adatvédelmi törvény egyes passzusaira hivatkozva tagadta meg a MOL. Ezért szerdán, a közeledő 50. évforduló miatt, a Nyílt Társadalom Archívum vezetője, Rév István és az 1956-os Intézet főigazgatója, Rainer M. János felhívást tett közzé, hogy a történész kollégák aláírásukkal segítsenek abban, hogy az emlékezeti esemény létrejöjjön. A felhívást a történésztársadalom 45 képviselője írta alá.

A felhívásban hangsúlyozták, hogy "annak idején, még a korabeli törvényes előírásokat is megszegve, a politikai hatalom - Nagy Imre tiltakozása ellenére - zárt tárgyalást rendelt el. A magyar közvélemény így csak utólag értesülhetett arról, hogy az ország miniszterelnökét, kormányának tagjait, illetve munkatársait kivégezték, vagy súlyos börtönbüntetésre ítélték."

Megállapították a dokumentumban azt is, hogy "a levéltári és az adatvédelmi törvény életszerűtlen, szűkkeblű, a törvényalkotó eredeti szándékaival ellentétes értelmezése gördít akadályokat a megismerés és az emlékezés útjába", ugyanis a per teljes eredeti szövegét hangzó formában eddig nyilvánosan soha nem játszották le.

Nagy Imre perét Hruscsov szovjet pártfőtitkár döntése nyomán folytatták le. Nagy Imrét 1958. június 15-én Vida Ferenc bírói tanácsa szervezkedés kezdeményezése, vezetése és hazaárulás vádjával, a fellebbezés lehetősége nélkül halálra ítélte, s másnap honvédelmi miniszterével, Maléter Pállal és Gimes Miklós újságíróval együtt kivégezték.

Vádlott-társai közül Losonczy Géza, Nagy Imre államminisztere 1957 végén börtönben halt meg, Szilágyi Józsefet, a miniszterelnöki titkárság egyik vezetőjét pedig külön perben hozott ítélet nyomán 1958. április 24-én végezték ki.

Nagy Imre holttestét előbb a börtön udvarán földelték el, 1961-ben pedig az Új Köztemető 301-es parcellájának egyik jeltelen sírjába temették. Az 1956-os forradalom jelképévé vált Nagy Imre és mártírtársai rehabilitációja az ellenzék egyik fő követelése volt.

1989. június 16-án a Hősök terén 250 ezren búcsúztak tőlük, majd az Új Köztemető 301-es parcellájában ünnepélyesen újratemették őket. Nagy Imrét, Gimest, Losonczyt, Malétert és Szilágyit 1989. július 6-án a Legfelsőb Bíróság felmentette az 1958-as vádak alól.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter