Az emlékezés mellett a figyelmeztetés napja is

Képriport! Megemlékezések a holokauszt áldozatainak emléknapján

Országszerte megemlékezéseket tartottak a holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából szerdán; Budapesten az Élet menete fáklyás felvonulásán négy-ötezer ember vett részt.

Az Élet menete és a Pávai utcai Holokauszt Emlékközpont képgaléria

2008.04.17 07:05MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az emléknapra megfogalmazott közleményében azt írta, hogy az emlékezés mellett a figyelmeztetés napja is április 16-a; arra figyelmeztet, hogy újból meg kell küzdenünk a szabadság és a demokrácia ellenségeivel. A kormányfő úgy fogalmazott: "az elmúlt hetek és hónapok történései bebizonyították, hogy sokan vannak, akik nem tanultak a múlt bűneiből.

Újból megerősödtek szélsőjobboldali, újfasiszta szervezetek, újból vannak sokan, akik nyíltan és büszkén vallják az embertelen elveket, és a radikális szavaikat most már a radikális tettek is követik". "Ma újra vannak olyanok, akik elkövetnék a múltbéli bűnöket. De a múlt hibáit mi nem követhetjük el: nem nézhetjük tétlenül a szélsőjobboldal térnyerését" - tette hozzá. A fővárosi Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban Hiller István oktatási és kulturális miniszter és Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet együtt emlékezett a vészkorszak áldozataira.

A fáklyás felvonulás a Dohány utcai zsinagóga elől indult el kora este. Az Élet menetén részt vett Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Hiller István oktatási és kulturális miniszter, Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter, Vadai Ágnes, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára, Deutsch-Für Tamás, a Fidesz parlamenti képviselője és Kuncze Gábor volt SZDSZ-elnök is. A menet indulása előtt Horváth Csaba főpolgármester-helyettes beszédében azt mondta, a jelenlévők hitet tettek a szolidaritásról és a demokrácia melletti elkötelezettségükről.

Demszky Gábor főpolgármester a pesti Duna-parton az ott 1944-ben kivégzett zsidókra emlékezve hangsúlyozta, hogy nyíltan ki kell állni az újabb gyűlöletkeltő provokációkkal szemben, és bátran szembe kell szállni a feltámadó szélsőséges, nácibarát eszmékkel és csoportokkal. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi azt mondta, a vészkorszak idején "a rettentő eszme" a fővárosi zsidóság kiirtását célozta meg, és romhalmazzá engedte tenni Budapestet. A jelenlegi helyzetről szólva hozzáfűzte: a szólás szabadságának zászlaja alatt bűn lenne megengedni a gyűlöletkeltést és a rasszizmust.

Zoltai Gusztáv, az Élet menete fővédnöke, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója kiemelte: "Mi, magyarországi zsidók tudjuk a történelem által ránk rótt kötelességet is. Gyászoljuk a holokauszt éveiben elpusztított testvéreinket, és utódainkra is örökül hagyjuk emlékük ápolásának kötelmét". Erdő Péter esztergom-budapesti érsek üzenetét Székely János segédpüspök tolmácsolta, és kifejezésre juttatta, hogy a holokauszt mögött "újpogány ideológiák álltak".

Felhívta a figyelmet azokra a keresztényekre, hitüket mélyen élőkre, akik aktívan részt vettek a zsidók mentésében a vészkorszak idején. Az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre betegsége miatt nem tudott megjelenni a rendezvényen, Sorstalanság című művéből két diák olvasott fel a megemlékezésen részleteket.

A felvonulás alatt a környéken több szkinhed is megjelent, akiket a helyszínen nagy erőkkel megjelent rendőrök azonnal igazoltattak. A rendőrség két férfit állított elő.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az Andrássy úti épület előtt tartott megemlékezésen, a mintegy százötven tagú hallgatóságnak azt mondta: a közös emlékezéssel tegyünk egy lépést egymás felé, mutassuk meg, hogy tiszteljük egymást, hogy szolidárisak vagyunk egymással, olyan magyarok vagyunk, akik megtanulták a leckét. Hiller István beszédében hangsúlyozta: ki kell mondani, hogy soha többet, de nem elég kimondani, közösen kell ezt a felelősséget átadni az utánunk következőknek.

Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke azt mondta: amikor a múltról beszélünk, a jelenre gondolunk, a mai gyűlöletekre, a mai gyalázatokra, a mai életekre, s a mai küzdelmekre. A legfontosabb tennivalók között említette, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy a náci eszmék ne találjanak követőkre közöttünk, ne legyen szalonképes az antiszemitizmus, a fajgyűlölet, és annak mentegetése sem.

Suchman Tamás (MSZP) a megemlékezésen kiemelte: ma sincsen béke, mert a múzeumokból kiszöktek a nyilas egyenruhák, itt sétálnak az utcán, a Duna-parton, esküt tesznek a Hősök terén, és emlékeznek a Várban. Felhívta a figyelmet, hogy amikor beszédet mondunk, azt a múltért is tesszük, de egyúttal tesszük a haza, a nemzet tisztességéért és becsületéért, és tesszük talán magunkért, de leginkább a jövőért. Székesfehérváron az önkormányzat és a Székesfehérvári Zsidó Hitközség tartott közös megemlékezést: az egykori zsinagóga helyén emelt emlékkőnél tisztelegtek a városból elhurcolt, 3.000 zsidó áldozat emléke előtt.

Szerencs önkormányzata márványtáblát állított szerdán a városból elhurcolt zsidók emlékére. Szlukovényi Péter, a miskolci izraelita hitközség vallási vezetője arról szólt, hogy 1929-ben Szerencsen még több mint 1.400 zsidó élt, s 1944 áprilisában gyakorlatilag két hét alatt valamennyiüket elhurcolták, és közülük igen kevesen tértek vissza.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.