Internetes kereskedelem - APEH módra

Miért behajthatatlanok az APEH követelések?

A revizorok az ellenőrzések során soha nincsenek tekintettel a "szabálytalankodó" adózó teherbíró képességére. Egy felszámolás előtt lévő 3 milliós sajáttőkéjű vállalkozásra gondolkodás nélkül megállapítják akár a 90 milliós adóhiányt és bírságot is.

2010.04.28 07:22Angyal József okleveles adószakértő
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Ez az összeg javítja a statisztikát (megállapított adóhiány), emeli az adóhatósági dolgozók jutalom alapját, miközben a költségvetés egyetlen fillért sem lát a megállapított összegből. Így a megállapított adóhiány inkább költségvetési kiadást, mint bevételt jelent.

Ezek alátámasztására álljon itt egy aktuális téma:

Az APEH rászállt az internetes árverésekre!

Egy évvel ezelőtt olvashattuk, hogy az APEH ellenőrizni kezdte az internetes kereskedelem aukciós portálokon zajló részét. A híradások 20-30 nagyobb ügy ellenőrzéséről szóltak. Ezek közül több esetben én képviseltem az ellenőrzés alá vont magánszemélyeket. Ezekben az ügyekben már elsőfokú határozat van, jelenleg a fellebbezési eljárás folyik.

Mire számíthatunk?

Az ellenőrzés során nincs túl nehéz dolga az adóhatóságnak. Az aukciós portáloktól a vizsgált magánszemélyre bekéri a tételes eladási listát. A jutalék megfizetése bizonyítja az értékesítés megtörténtét. Megítélésem szerint a tényállás is egyszerű: különadózó ingó értékesítés folyik, mely egy értékhatár fölött adóköteles. Ha az értékesítés üzletszerűen folyik, akkor a magánszemélynek adószámot kell(ene) kiváltania.

Mit jelent ez adóhiányra lefordítva?

Ha valaki egy adóévben 10 milliós leütési áron értékesített ingó vagyontárgyakat és a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. Az adó mértéke 25 százalék, de 50 ezer forint kedvezmény jár.

A fizetendő adó 575 000 forint. Ennyi adóhiányt kellene megállapítani az adóhatóságnak. Ehhez jön az 50 százalék adóbírságként 287 500 forint és a késedelmi kamat. Ha üzletszerűen történt az értékesítés, akkor az adószám hiánya miatt az adóhatóság 200 000 forint mulasztási bírságot is megállapíthat. Tehát összességében 1 062 500 ezer forint adóhiányt, adóbírságot, mulasztási bírságot (plusz késedelmi kamat) kellene megfizetni az adóelkerülő magánszemélynek.

Mit állapított meg az adóhatóság elsőfokú határozataiban?

Innentől csak az erős idegzetűek olvassák tovább! Az első fokú határozatok a fent kiszámoltak Kilencszeresét (!) állapítják meg. Számpéldánknál maradva a 10 millió bruttó (!) leütési árra az adóhatóság felszámította a 20 százalék áfát, azaz 2 millió forintot. 

Adószám hiánya miatt kiszabta a 200 000 forint mulasztási bírságot. Az ingó értékesítést átminősítette a személyi jövedelemadó törvény 58.§ (8) bekezdésére hivatkozással önálló tevékenységből származó jövedelemre. Költségtartalomra 10 százalék átalány költséget határozott meg, tehát 90 százalékos jövedelem tartalommal (nyereséggel) számolt.

Ez 10 millió bevételénél 9 millió összevont adóalapba tartozó jövedelmet jelent. Itt már 36 százalékos adókulccsal kell számolnunk, tehát az adóhiány 3 240 000 forint.

De itt még nincs vége, a 9 milliós jövedelemre az APEH felszámol még 11 százalék egészségügyi hozzájárulást is, azaz 990 000 forintot. Természetesen itt is „jár” az 50 százalék adóbírság az áfa, az szja és a százalékos eho adóhiányra 3 115 000 forint adóbírság.

Tehát összességében 9 545 ezer forint adóhiányt, adóbírságot, mulasztási bírságot állapított meg az adóhatóság, plusz még késedelmi kamatot.

Jogos-e az ingó értékesítés adóhatóság általi átminősítése?

Ehhez idézzük a jogszabály pontos szövegét. Szja tv. 58.§ (8) bekezdés: „Nem alkalmazhatók az (1) - (7) bekezdés rendelkezései akkor, ha az ingó vagyontárgy átruházása üzletszerűen történik. Ekkor (…) az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. E rendelkezés alkalmazásában üzletszerű az átruházás, ha ellenérték fejében történik és az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként adólevonási joga megnyílik.”

A határozatok mulasztási bírságot róttak ki az adószám hiánya miatt. Ez azt jelenti, hogy a magánszemély nem jelentkezett be szabályszerűen, ennek következtében nem teljesülnek az szja törvényben leírt feltételek az üzletszerűség tekintetében. Adószám hiányában az ingó értékesítések számától, gyakoriságától függetlenül az aukciós portálokon történő értékesítés ingó értékesítésnek minősül.

Megítélésem szerint különleges jogértelmezési képességet nem igényel annak megállapítása, hogy mit jelent a „szabályszerűen bejelentkezett adóalany” kifejezés.

A szabályszerű bejelentkezés feltételeit az Adózás rendjéről szóló törvény pontosan meghatározza.

Mikor járna jól a költségvetés?

Véleményem szerint akkor, ha az internetes kereskedelemnél kevés ráfordítással az adóhatóság megállapítaná az adózatlan ingó értékesítést. Az így megállapított adóhiány bírság még behajtható és alig vitatható lenne. A magánszemélyekre kellően „nevelő hatást” váltana ki. Persze így kisebb lenne a jutalomalap és nem lehetne szép nagy (behajthatatlan) számokkal bizonygatni, milyen jól dolgozik az adóhatóság.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.